Segítség, a főbérlőm lenyúlja a kauciót!

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2017.07.20 | Ingatlan

Bizonyára sokan hallottak már olyan horror sztorit, melyben a bérleti szerződés megszűnésekor, a lakás tulajdonosa ilyen-olyan, valós, vagy mondvacsinált indokokra hivatkozással nem akarta visszaadni az albérletért fizetett kauciót.

Annak érdekében, hogy mindez Önnel ne történhessen meg, érdemes legalább nagy vonalakban tisztában lenni a kaucióra vonatkozó szabályokkal. Jelen bejegyzésben ezért röviden vázolom, hogy mi is az a kaució, illetve kaució fizetése esetén mire kell odafigyelnie.

Először is jegyezzük meg, hogy a kaució nem előleg, tehát az nem a bérleti díj része. A kaució – a jogirodalomban óvadék – ugyanis egyfajta biztosíték, amit a bérlő a bérleti szerződés megkötésekor, vagy a lakásba történő beköltözéskor fizet a bérbeadónak, és amit a bérbeadó a bérlet megszűnésekor köteles visszaadni, amennyiben az nem kerül felhasználásra.

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

A kaucióként a lakástulajdonosok jellemzően egy, vagy kéthavi bérleti díjat szoktak elkérni, de természetesen ennél alacsonyabb, illetve magasabb összeg is kiköthető, mivel a kaució összege, ahogy a bérleti díj is – ide nem értve az önkormányzati lakások bérleti díját – szabad alku tárgyát képezi. Ha azonban a kaució összege meghaladja a bérleti díj háromszorosát, akkor bíróságtól kérhető a túlzott mértékű kaució csökkentése.

Amennyiben a kéthavi kaució plusz az első havi bérleti díj egyösszegű megfizetése is túl nagy terhet jelentene, érdemes jelezni a bérbeadónak, hogy a kauciót fokozatosan, több részletben szeretnék megfizetni (feltölteni). Természetesen e lehetőség biztosítása a bérbeadó jóindulatán múlik.

Na de mégis mit biztosít a kaució, illetve mely esetben marad a bérbeadónál és mely esetben jár vissza a bérlőnek?

Ahogy azt fentebb rögzítettem, a kaució jogi értelemben óvadék, azaz olyan, lényegében zálogba adott, illetve kapott pénzösszeg, amelyből a kauciót kapó fél a másik fél szerződésszegésből eredő kárát fedezni tudja. Bérlet esetén ilyen „kár” két esetkörben merülhet fel, egyrészt akkor, ha a bérlő nem fizeti határidőben a bérleti díjat, másrészt amikor a bérlő – például a lakás megrongálásával – ténylegesen kárt okoz a tulajdonosnak. Ilyen esetekben a bérbeadó a nála lévő kaucióból levonhatja a meg nem fizetett bérleti díj összegét, vagy az okozott kár helyreállítása kapcsán felmerülő költségeinek összegét.

Fontos megjegyezni, hogy a kaució akár részben, akár egészben történő felhasználása esetén a bérbeadó és a bérlő köteles elszámolni egymással. A bérbeadó köteles igazolni, hogy a kaució felhasználása jogszerű volt, valamint azt, hogy annak mekkora részét használta fel. Amennyiben a kaució összege jogszerűen került felhasználásra, úgy – ha a felek ekként állapodtak meg a bérleti szerződésben – a bérbeadó követelheti a felhasznált kaució visszapótlását (visszatöltését).

Célszerű tehát a kaució összegét és a felhasználására, illetve visszapótlására, valamint a visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket a bérleti szerződésben pontosan rögzíteni. Itt ismételten megragadnám az alkalmat, hogy felhívjam a kedves olvasók figyelmét arra, hogy a bérleti szerződés érvényességi kelléke az írásba foglalás. Tehát, ha albérletet vesznek ki, mindig kössenek írásbeli szerződést a bérbeadóval.

A későbbi bizonyíthatóság érdekében a bérleti szerződés írásba foglalásán túl kérjék a bérbeadót, hogy a kaució átvételéről adjon írásbeli igazolást (átvételi elismervényt), vagy amennyiben átutalással fizetik meg a kauciót, úgy az átutalási megbízás megjegyzés rovatában feltétlenül rögzítsék, hogy az összeg kaució jogcímén került megfizetésre.

Sajnos minden elővigyázatosságunk ellenére előfordulhat, hogy a bérbeadó a bérlet megszűnésekor jogellenesen megtagadja a kaució visszafizetését. Ilyen esetben kizárólag jogi úton szerezhetjük vissza a pénzünket.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja