A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell. A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet. Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás. A művele...
A női munkavállalók többsége tisztában van azon körülménnyel, hogy a várandóssághoz kapcsolódóan milyen munkajogi védelem és kedvezmény illeti meg, ugyanakkor sokan nem tudják, hogy milyen védelem és kedvezmény illetheti meg azon munkavállalókat, akik mesterséges megtermékenyítésre irányuló programban, ún. emberi reprodukciós eljáráson vesznek részt. Jelen cikkünkben az emberi reprodukciós eljáráson való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat, e körben pedig az ehhez kapcsolódó felm...
A hulladék hasznosítása nem kizárólag hulladékgazdálkodási tevékenységként, de célként és alapelvi szinten is megjelenik a hulladéktörvényben. A hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítását ugyanis preambulumi szinten tartalmazza a jogszabály. A lényeg az anyagában történő hasznosításon van, ami magában foglal bármilyen hasznosítási műveletet az energetikai hasznosítás kivételével. Hasznosításnak minősül minden kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulla...
A hulladékgazdálkodási témájú blogcikksorozat harmadik részében egy különösen fontos tevékenységet, a hulladékszállítást ismertetjük. A szállítás definíciója végtelenül egyszerű: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása. Ebből következik, hogy ha a hulladék mozgatása telephelyen belül történik – még ha erre szállítójárművel is kerül sor –, az nem minősül hulladékszállításnak. A korábbi cikkek alapján magától értetődő, hogy hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy ...
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) konkrét keretek között biztosít lehetőséget a cégeknek a törvényes működést illetően, amelyet – a jogszabálynak való megfelelés céljából – többféle eljárási szempontból felmerülő bírói kontroll kísér. Mi történik akkor, ha tagként nem értünk egyet a cég döntéseivel? Van-e lehetőségünk egy, már elfogadott határozatot megtámadni? Jelen cikkünkben a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálati eljárásá...
Gyakori eset a munkaviszony mellett folytatott önálló vállalkozási tevékenység megkezdése, gazdasági társaság alapítása, amellyel összefüggésben ugyanakkor tekintettel kell lenni az irányadó szabályokra is. Jelen cikkünkben általános jelleggel a munkaviszony mellett folytatott vállalkozási tevékenységre irányadó szabályokat ismertetjük. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) konkrét módon nem nevesíti, hogy a munkavállalónak kötelezően tájékoztatnia kelle...
Folytatva az előző hulladékgazdálkodási témájú blogcikkben indított sorozatot, a jelen bejegyzésben további hulladékgazdálkodási tevékenységeket, a kereskedelmet és a közvetítést kívánjuk bemutatni. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelem és a közvetítés új fogalomként és tevékenységként került be a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénybe (a továbbiakban: Ht.). Érdekes, hogy a Ht. nem a tevékenység, hanem a tevékenységet végzés oldaláról közelíti meg a vonatkozó fogalma...
A munka világában egyre inkább előtérbe kerülnek azon atipikus foglalkoztatási formák, amelyek társadalmunk jelenlegi berendezkedéséhez, valamint a 21. századi ember életritmusához leginkább igazodnak. Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalóik hatékonyságát növelheti, ha a munkájukat home office vagy távmunka formájában végezhetik. Munkajogi szempontból felmerülnek azonban különbségek a távmunka és a home office szabályozása között, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Jelen c...