A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be. Prémium és a kötelezettségvállalás szintje A telje...
Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A kártérítés rendszere, mértékének megállapítá...
Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...
A korábbi bejegyzésekben már érintettük a hulladékbirtokosok felelősségét – ha máshogy nem, az ingatlantulajdonosokon keresztül –, nem árt azonban egy külön cikkben is foglalkozni a témával. Hulladékbirtokosnak tekintendő a hulladéktermelő, valamint bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van. A már sokszor idézett és hivatkozott, de a hulladékgazdálkodásban kulcsszerepet betöltő „szennyező fizet” elve alapján a hulladékbirtokos is felelős a hulladék kezeléséért, ...
A gyártót követően – a jelen cikkben – a hulladékgazdálkodás további fontos szereplőinek, a forgalmazóknak a felelősségével foglalkozunk. Definíció szerint a forgalmazó az adott terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, vagyis jellemzően a gyártó és a végfelhasználó között helyezkedik el. A forgalmazónak – pozíciójánál fogva – lehetősége van arra, hogy bizonyos kötelezettségeket a gyártótól átvállaljon. Így a forgalmazó megállapodást köthe...
Gyakran képezi vita tárgyát, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant, főleg, ha azon egy vagy több épület is van, az egyes tulajdonostársak mennyiben használják vagy használhatják. Tovább élezheti a konfliktusokat, ha van például egy már kialakult használati rend a tulajdonosok között, amit akár kerítések létesítésével is megerősítenek, hogy márpedig az ingatlanon belül az a terület az „övék”. A valóságban a kialakult használat azonban sértheti például egy másik tulajdonostárs tula...
Korábbi, az egyes hulladékgazdálkodási tevékenyégségeket ismertető sorozatunkat követően most a hulladékgazdálkodás legfontosabb szereplőit mutatjuk be – elsőként a gyártót. Definíció szerint a gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem hazánk területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. A szabályozás – vélhetően éppen azért, mert a gyártói oldalon jelentősnek mondható a hulladékképződés – alap...
A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell. A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet. Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás. A művele...