Korábbi blogbejegyzésekben érintőlegesen már foglalkoztam az ingatlanhasználókkal szemben alkalmazható hulladékgazdálkodási szankciókkal, érdemes azonban legalább keretjelleggel áttekinteni a teljes szankciórendszert. Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapelvként rögzíti a szennyező fizet elvét, mely szerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdá...
Polgári jogviszony keretén belül vannak olyan esetek, amelyekért akkor is felelősséggel tartozhatunk, ha elsőre úgy tűnik, hogy felelősség minket az adott magatartásért nem terhel, hiszen magatartásunk nem tükröz egyértelműen szerződéses akaratot, és nem minősül kifejezetten tiltott magatartásnak, cselekménynek sem. Speciális szabálya a polgári jognak, az ún. biztatási kár (utaló magatartás) jogintézménye. A biztatási kárként elterjedt intézmény utaló magatartásként került nevesítésre,...
A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös meg...
Nem is gondolnánk, hogy mindennapi életünk során milyen gyakran találkozunk veszélyes hulladékkal. Ide tartoznak ugyanis pl. az elemek, a festékek, a gyógyszerek, a használt olajok, de a körömlakklemosók is. Látszólag ezek ártalmatlan dolgok vagy anyagok, de tárolásuk nem ajánlott, hatásuk káros, megszabadulni tőlük pedig – ha szabályosan akarunk eljárni – nem mindig egyszerű. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a veszélyes hulladék fogalmát. Veszélyes hulladéknak számít a hulladéktörvén...
Gyakori eset, hogy az ünnepek és az év vége közeledtével realizálódik az a szándék bennünk, hogy ingatlant, egyéb vagyontárgyat, vagy akár üzletrészt ajándékozzunk kiskorú gyermekünknek ilyen-olyan indokból. Könnyű a gyermekre átruházni a vagyont, de mi történik, ha azt egyszer mégis el szeretnénk idegeníteni? Milyen szabályok irányadóak családi vállalkozások esetén, ha úgy döntünk, a gyermekre üzletrészt ruházunk át? Fontos leszögezni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör...
A téli időszak alapvetően veszélyes a gépjárművezetők számára, a veszélyt ugyanakkor tetézheti minden kocsiban ülő rémálma; az utak mentén őz, szarvas vagy nem éppen békés vaddisznó megjelenése. A vadgazdák és a vadászati érdekképviseleti szervek egész évben hangsúlyt fektetnek arra, hogy felhívják a gépjárművezetők figyelmét az utak mentén megjelenő vadveszélyre, télen ugyanakkor a korai sötétedés, a csúszós utak és az ünnepi forgalom miatt is érdemes fokozottabban figyelni. Ha minden ...
Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság tulajdonosai a kedvező pénzügyi eredmények láttán osztalékelőleg felvételét határozzák el. Mind az osztalékelőlegről, mint pedig az osztalékról a legfőbb szerv jogosult dönteni. Előfordulhat azonban, hogy az osztalékelőlegről és az éves osztalékról szóló döntések között több hónap is eltelik, így érdemes megvizsgálni azt az esetet, hogy visszakövetelhető-e az osztalékelőleg attól a tagtól, akinek az éves beszámoló elfogadásáról szóló döntés megh...
Több tévhit alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy mi a követendő eljárás abban az esetben, amennyiben az elbirtoklás feltételei az érintett ingatlannak csak egy részére állnak fenn. Ezek a tévhitek a Ptk. azon előírásán alapulnak, mely szerint ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Az ezen alapuló legelterjedtebb feltevés szerint, amennyiben az elbirtoklással érin...