Ne dőljön be neki, csak blöffölnek! Bizonyára Ön is többször megfordult már olyan üzletben, ahol a pénztárnál a kereskedő a címben jelzett szöveggel hívta fel vásárlói figyelmét arra, hogy fizetés után nála bizony nincs apelláta. Sokan szerencsére pontosan tudják, hogy az ilyen kiírásnak valójában nincs semmilyen (jog)alapja, ugyanis bármely olyan kereskedés, amely fogyasztók számára nyújt valamilyen szolgáltatást vagy termékértékesítést, maradéktalanul köteles betartani a fogyasztóvéde...
Sok esetben gondot okozhat a külszíni bányászat vagy egyéb tevékenység során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, helyreállítása. A rekultiváció keretében jellemzően inert, nem hulladéknak minősülő anyagot használnak fel, ami gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben a kívánt célra, s ez jelentősen növeli a megoldandó problémákat és a felmerülő költségeket. Talán kevésbé van benne a köztudatban, de erre a tevékenységre megfelelő feltételekkel hull...
Gyakran lehet hallani olyan dühös kirohanást egy-egy felmondást követően, amikor a vélt vagy valós sérelmet szenvedett munkavállaló azzal fenyegetőzik, hogy nemsokára újra a korábbi munkahelyén fog dolgozni. De tényleg ilyen egyszerű lenne a megszüntetett munkaviszony helyreállítása? A valóságban korántsem. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) jelentősen limitálja azokat az eseteket, amikor egyáltalán kérhető a munkaviszony helyreállítása, és csak a legkomolyabb jog...
Vállalkozók széles körében ismert, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (avagy közismert, rövidített nevén: „kata”) rendkívül kedvező adózási módot biztosít számukra. Összehasonlítva ugyanis a szokásos adózási formákkal, bátran állítható, hogy a kisadózók ezzel az adózási móddal számos közteher megfizetésétől mentesülnek, a rájuk vonatkozó enyhébb adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Sokan éppen emiatt vissza is élnek ezzel az adózási formával: abból a célból, hogy csökkentsék...
Bizonyos helyzetekben a határozott idejű munkaszerződések alkalmazásának is megvan a létjogosultsága, különösen a munkáltatók oldaláról nézve. Gondoljunk csak például arra az esetre, amikor a cégnél egy GYES-en lévő dolgozó átmeneti helyettesítésére van szükség, vagy ha a rövid ütemtervű projekt megbízások csak a projekt teljesítéséig igényelnek új munkaerőt. A határozott idejű munkaszerződések alkalmazásához ráadásul számos előny társul: a munkaviszony a határozott idő lejártakor automati...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta). A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg. Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat. ...
A korábbi bejegyzésünk fonalát tovább fűzve a jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit lehet tenni akkor, ha tartós fogyasztási árucikket vásároltunk, azonban az eladótól nem kaptunk jótállási jegyet. Fogyasztóként sokszor kellemetlen meglepetések érhetik az embert, ez különösen igaz, ha tartós fogyasztási terméket vásárolunk (arról, hogy tipikusan milyen termékek minősülnek tartós fogyasztási cikkeknek, itt olvashat), annál is inkább, mert az egyes áruházak vevőszolgálatainak a ...