Klasszikusnak mondható szabály, hogy a vezető tisztségviselő – mint bizalmi tisztséget betöltő személy – ezen tisztségéből a tulajdonosok által bármikor, indokolás nélkül visszahívható. A visszahíváshoz még az sem szükséges, hogy a vezető tisztségviselő valamilyen kötelességszegést kövessen el. Általános szabály ugyanakkor az is, hogy a jogi személy legfőbb szerve összehívásának a joga ugyancsak a vezető tisztségviselőt illeti meg főszabály szerint. Nem ritka eset, hogy egy korlátolt...
Egyre több szorgalmas középiskolás nebuló vállal munkát a nyári szünet időtartamára. Munkáltatóként ilyenkor nem árt tisztában lennünk a tizennyolc éven aluliak munkaviszonyban történő foglalkoztatására vonatkozó kötelező jogszabályi előírásokkal. A főszabály szerint, munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. A munka világában a 18 éven aluli munkavállalókat fiatal munkavállalóknak nevezzük. A főszabály alól rögtön az első kivételt jelent...
A korábbi blogbejegyzésekben több alkalommal is foglalkoztunk a talaj, föld hulladékstátuszával, illetve annak hiányával, valamint az ezzel kapcsolatos hatósági állásponttal. Némileg ehhez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni azokat a feltételeket is, amelyeknek egy adott, valóban hulladék anyag esetében érvényesülniük kell ahhoz, hogy kikerüljön a hulladékkörből. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) viszonylagos részletességgel meghatározza ezeket a feltételeket...
A munka világában a legfontosabb jognyilatkozatokat mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak írásban kell megtennünk. Ezek közül kiemelendő a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló jognyilatkozat, azaz a felmondás is, hiszen az írásba foglalásának az elmaradása már önmagában jogellenessé teszi a felmondást, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állunk. A következő fontos dolog, amire oda kell figyelni, az a felmondás közlésének formája, módja. A hagyományos felmondási mó...
A témakört feldolgozó első két cikkben (itt és itt) a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. Cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására. Jelen írásunk a teljesség igénye nélkül, kizárólag a legjellemzőbb, vezető tisztségviselők által elkövetett bűncselekmények tömör be...
A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz. Ezen esetkör bemutatása során el kell különíteni a jogi személyek mindennapi működése során okozott károkért való felelősség kérdését, valamint az esetleges fizetésképtelen helyzetben a jogi személy tartozásiért való felelősség kérdését. ...
Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak. Egyrészről, az ügyvezető felelős az általa vezetett gazdasági társaság irányában az ügyvezetői tevékenységgel a társaságnak okozott károkért. Másrészről, felel a társaságon kívüli harmadik...
Bizonyára mindenki hallott már az elévülés jogintézményéről. Az elévülés leegyszerűsítve az időmúlás jogkövetkezménye, vagyis ha valaki meghatározott időn belül – főszabály szerint ez 5 év, de mint mindig, itt is vannak kivételek – nem tesz semmilyen intézkedést a követelése érvényesítése érdekében, a követelés az időmúlás eredményeként bírósági úton érvényesíthetetlenné válik (ez önmagában nem jelenti azt, hogy az adós önként nem teljesítheti pl. a fizetési kötelezettségét, amit később az...