A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta). A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg. Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat. ...
A korábbi bejegyzésünk fonalát tovább fűzve a jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit lehet tenni akkor, ha tartós fogyasztási árucikket vásároltunk, azonban az eladótól nem kaptunk jótállási jegyet. Fogyasztóként sokszor kellemetlen meglepetések érhetik az embert, ez különösen igaz, ha tartós fogyasztási terméket vásárolunk (arról, hogy tipikusan milyen termékek minősülnek tartós fogyasztási cikkeknek, itt olvashat), annál is inkább, mert az egyes áruházak vevőszolgálatainak a ...
„Ingatlanközvetítők, kíméljenek!” – olvasható egyre gyakrabban a hirdetések záró akkordjaként, vészesen jelezve, hogy az ingatlanközvetítőkbe vetett közbizalom mélypontra süllyedt. A legtöbben egyszerűen szóba sem állnak a mérhetetlenül gátlástalannak és rámenősnek tartott közvetítőkkel, és inkább saját maguk próbálnak szerencsét az ingatlan értékesítése vagy vásárlása terén. Egyesek viszont a lakásvásárlást vagy értékesítést elképzelhetetlennek tartják ingatlanközvetítő közreműködése nélk...
Széles körben ismert és elterjedt törekvés a hulladékgazdálkodás terén, hogy elvárt és előírt a hulladékok minél professzionálisabb és szervezettebb elkülönített gyűjtése, közismert nevén a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek ellenére, vagy éppen ezért érdemes egy kicsit részletesebben ismertetni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozó lényeges előírásait, és a kapcsolódó fogalmakat. Mi is valójában a szelektív gyűjtés – maradjunk most ennél a közkeletű el...
Amint azt egy korábbi blog bejegyzésben (Hulladékos kiskáté ingatlanhasználóknak) már beharangoztuk, a jelen bejegyzés tárgya az ingatlanhasználókra vonatozó lényegesebb felelősségi szabályok ismertetése lesz hulladékgazdálkodási szempontból. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) evidenciaként kezeli, hogy hulladéktól csak arra kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Ugyancsak alapvetés, hogy nem mentesül...
Egyre elterjedtebb, hogy a cégtulajdonosok a korábban már rendesen leadózott jövedelmükből ún. ázsiós tőkeemelést hajtanak végre a cégben. Az ázsiós tőkeemelés úgy megy végbe, hogy a cégtulajdonosok által a cég részére teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig a tőketartalékba kerül. Az esetleges kétszeres szja-fizetés elkerülése érdekében a cégtulajdonosoknak erősen ajánlott, hogy az ily módon végrehajtott tőkeemelés során kiemelt figyelmet for...
Kényszerpályára kerülhet a felszámolásban joggal bízó hitelező? A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) rendszeres alkalmazása mellett joggal hihetnénk, hogy hitelezőként a Csődtörvény passzusait betartva és követve sikerrel vesszük fel a küzdelmet a renitens adósokkal szemben, az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket. A Csődtörvény egyik leggyakrabban használatos rendelkezése alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor ál...