Sok korlátolt felelősségű társaság tartotta meg 2022 májusában taggyűlését, amelyen döntést hozhattak – nyereséges működés esetében – a tulajdonosokat megillető osztalékról is. Jelen cikkünkben az osztalékeltérítés fogalmát járjuk körbe. 1. Mi az az osztalék? Definíció szerint osztalék alatt a tagot megillető, a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeget kell érteni...
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra. A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője. Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...
Évekkel ezelőtt megkezdődött az a folyamat, mellyel a jogalkalmazók kezdenek már megbarátkozni: bírósági és hatósági eljárásokban meghatározott ügyfelek kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal, hatóságokkal. Ez az előírás nemcsak kérelmekre, beadványokra, de a jogorvoslati eljárásokra is irányadó. A fő kapcsolattartási felület és mód a hatósági eljárásokban a véleményem szerint logikus és jól használható e-papír felület. A helyzet azonban csak látszólag egyszerű...
Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására. Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja: a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, a közigazgatási cselekményt megsemmis...
Alapvetésként rögzíthetjük, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek legfontosabb ismérve, hogy hatósági engedély hiányában nem végezhetők. Természetesen, mint minden főszabály esetében, itt is léteznek kivételek, de ezen kivételesetek is bizonyos korlátokon belül érvényesülnek. Jelen bejegyzésben a hulladék gyűjtésével kapcsolatos kivételeket és azok korlátait mutatjuk be. A gyűjtés definíció szerint a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, ami ...
Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére. Miről is szól ez a jogintézmény? A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” A...
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott mely esetben fordulhat elő, hogy a munkavállalónk nem köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, magyarul nem kell dolgoznia. Az Mt. alábbi fundamentális rendelkezését jól ismerjük: munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni [Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont]. A munkavégzés definícióját – eggyel kevésbé absztrakt módon – röviden az alábbiak szerin...
A GDPR előírásainak általános bevezetése és alkalmazása forradalmasította az adatkezelést, adatvédelmet, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az adatkezelés és az adatvédelem része lett a mindennapjainknak, és ez alól természetszerűleg a hulladékgazdálkodás sem kivétel. Mivel a hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás megelőzése fontos és dedikált célkitűzés, az ezzel óhatatlanul fellépő adatkezelést is szabályozni szükséges. A hulladéktörvény adatkezelési rendelkezései alkal...