Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük.
A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás.
1. A pénzügyi biztosíték
A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó –...
Szerző: Dr. Bihary Ákos LL.M.
Az év végi szünet után folytatódik a hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk.
Köztudott, hogy az illegális hulladéklerakás jelentős probléma, amelynek megoldása és megelőzése érdekében az államnak, és minden hulladékgazdálkodási szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tenni.
A hulladéktörvény módosítása is szem előtt tartja ezt a szempontot, és törekszik a megelőzés magasabb szintre emelésére, ezért megállapította a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc nyomonkövethető...
A hulladékgazdálkodás piaci szereplői számára mindig lényeges, hogy ismerjék a tevékenységre vonatkozó eljárásjogi szabályokat, előírásokat. Mint oly sok más területen, itt is kiemelt fontosságú ezek betartása, alkalmazása, ezért érdemes röviden áttekinteni a módosításokat.
A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban
(i) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb 15 nap lehet,
(ii) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével – mely adók módjára behajtható köztartozás – a vég...
A hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk egy korábbi részében [Módosítások a hulladéktörvényben (fogalmak) II.] már érintettük a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését, de érdemes kicsit bővebben is bemutatni ezt az új jogintézményt.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer intézkedések együttese, összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulla...
Némi szünet után jelen blogbejegyzéssel folytatódik a hulladéktörvény – most már nem is olyan fiatal – lényegesebb módosításainak bemutatása.
Minden jogi norma esetében, amely magatartási, cselekvési elvárásokat fogalmaz meg, vagy éppenséggel valamilyen magatartástól való tartózkodást vár el a hatálya alá tartozó személyekkel szemben – mely személyi hatály a hulladéktörvény esetében meglehetősen széles körű –, lényeges kérdés, hogy milyen módon és elsősorban milyen szankciórendszerrel kívánj...
Jelen cikkünkben folytatjuk a különélő szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályait, külön kitérve a felelősségi szabályokra és a kapcsolattartási jog korlátozására.
Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
Ebbe a körbe mind a feleslegesen felmerült kiadások, mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége b...
A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fent...
Cikksorozatunk legutóbbi részében a hulladékbirtokosok megnövekedett kötelezettségeit tekintettük át. Ehhez kapcsolódóan érdemes azt is górcső alá venni, hogy miként módosultak – és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szigorodtak – a jogellenes hulladékelhelyezés jogkövetkezményei a jelenleg hatályos szabályozás szerint.
A hulladéktól továbbra is csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.
Az ingatlan tulajdonosát immár felelősség ter...