Elöljáróban szeretném leszögezni: az itt leírtakhoz képest számos másikat ki lehetne találni, más sorokkal, más számára fontosabbnak tartott jó tanácsokkal. A polgári jog területén igyekeztem a leghasznosabb tanácsokat összeszedni, amelyek megfogadása esetén minimalizálhatjuk jogi kockázatainkat. 1) Mindig minden szerződést, okiratot részletesen el kell olvasni, és kellően megfontolni, mielőtt aláírjuk! Nem mentség, hogy nincs idő, hogy sürget az ügyintéző, vagy a szerződő partner és eg...
Maga a „tulajdoni lap” kifejezés széles körben ismert, kérdés ugyanakkor, hogy ha valóban kézbe veszünk egy ilyen okiratot, azt értően tudjuk-e áttekinteni? A tulajdoni lap bal felső sarkában annak a földhivatalnak a hivatalos megnevezését találjuk, amely az adott ingatlant helyi szinten nyilvántartja. Ez alatt, főcímszerűen két adatot találunk: az egyik azt mutatja meg, hogy a tulajdoni lap nem hiteles vagy hiteles, a másik pedig azt, hogy szemle, vagy teljes másolat. Ha a tulajdoni la...
Szeretnék hangsúlyosan rávilágítani ezen blog több bejegyzésében (pl. itt, vagy itt, vagy itt) olvasható „örök klasszikus”, avagy a bérleti jog (esetleg más jogcímű lakáshasználat) megszűnését követő problémás helyzetek egyik fontos aspektusára, mielőtt bárki drasztikus lépésre szánná magát. Meg nem ismételve a korábbi cikkek tartalmát, érdemes feleleveníteni, miszerint a lakást elhagyni nem kívánó személlyel szembeni „cseréljük le a zárat, amíg nincs otthon és vitessük el a dolgait egy őr...
Szerződéskötések során, akár egyedi ügyről van szó, akár egy nagyobb szolgáltató blanketta szerződéskötése esetén, elég sok adatot meg kell adnia a szerződő félnek saját magáról, de nem annyira szokványos rögzíteni a számlaszámát. Cégek esetében ez nem jelent problémát, hiszen a számlaszámaikat, a számlavezető pénzintézeteket tartalmazza a nyilvános cégkivonat, de magánszemélynél hasonló, nyílt adatbázisból beszerezhető forrás nem áll rendelkezésre. A végrehajtási törvény 80-81. § tarta...
Széles körben ismert szabály, miszerint bizonyos jövedelmek, juttatások (pl. családi pótlék, gyermektartásdíj, rokkantsági járadék stb.) mentesek a végrehajtási eljárásban a behajtás alól. Lehetséges-e a fentiek ellenére, hogy ezen járandóságok is érintettek lesznek a végrehajtásban? Sajnos igen! Nézzük meg, mi áll ezen ellentmondás mögött! A hatályos végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv.) két külön fejezetben tárgyalja a jövedelmekre vezetett végrehajtás és a – némi leegyszerűsítés...
Korábbi, ugyanezt a címet viselő cikkünkben (Dr. Molnár Gergő Zsolt: Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog?  – „alapcikk”) már foglalkoztunk a haszonélvezeti jog végrehajtási eljárást befolyásoló jellegével. Olvasói kérdés érkezett a témakörben, miszerint: „Mi a helyzet akkor, ha a haszonélvezettel együtt jegyezték be a tulajdonjogot az adásvételi alapján és a haszonélvező kezes?” Alapvetésként kijelenthető, hogy önmagában a haszonélvezeti jogot nem lehet végrehajtani, kizárólag az ingat...
Végrehajtási eljárás során a jogosult döntés elé kerülhet abban a kérdésben, hogy biztosítson-e részletfizetési lehetőséget az adós számára, és ha igen, milyen feltételekkel. Érdemes röviden áttekinteni a releváns értékelési szempontokat. 1) Az eljárás szünetelése A végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról) rendelkezése szerint „a végrehajtás szünetel, ha az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték”. A szünet...
Fontos értékelési szempont a követelés érvényesítésére vonatkozó döntéseknél, hogy milyen összeget tesz ki egy meglévő követelés vagy követeléscsomag igényérvényesítési költsége, ideértve elsősorban a hatósági, közjegyzői, bírósági díjakat. A kérdést a követelések érvényesítési folyamatainak rövid ismertetésével együtt válaszoljuk meg. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az eljárások egyes speciális körülményei okán a lenti összefoglalóban szereplő tételeken túl további költségek merülhetnek fe...