A hatékony, olcsó és ügyfélbarát ügykezelés kialakítása, illetve a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése iránti igény egybeesik az infokommunikációs technológiák, eszközök és szolgáltatások rohamos tempójú fejlődésével. Az utóbbi évek jogalkotása jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy mind a közigazgatásban, mind a bíróságok előtti eljárásokban az ügyfelekkel történő papír alapú kapcsolattartást felváltsa az elektronikus út. Jelen cikkünkben szeretnénk egy általán...
Az életünket átszövik az adásvételi, megbízási, vállalkozási, avagy szolgáltatási szerződések, és a hétköznapok során általában vajmi keveset gondolkodunk azon, hogy éppen milyen megállapodást kötöttünk. Jelen cikk nem is vállalkozik a különféle szerződéstípusok bemutatására, elhatárolására, tekintve, hogy ez utóbbival sokszor még a bíróságoknak is meggyűlik a baja. Általánosságban azonban elmondható, hogy megbízási szerződést kötünk minden olyan esetben, amikor a felek megállapodása va...
A birtokkal mint jogintézménnyel a hétköznapok során nagyon gyakran találkozhatunk, hiszen például minden adásvételnél – akár ingó, akár ingatlan dologról van szó – szóba kerül, mivel egy autó vagy egy lakás tulajdonjogának átruházása nem valósulhat meg a birtok átruházása nélkül. Mielőtt közelebbről megvizsgáljuk a főbirtokos és az albirtokos viszonyát, fontos, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztába tegyünk. Mi is az a birtok? Ki minősül birtokosnak? A birtok fogalmát nem definiálja a h...
Ha a hirdetésben társasházi lakásként feltüntetett ingatlan tulajdoni lapján sehol sem találjuk a társasház megjelölést, helyette azonban a szövetkezeti ház besorolást olvassuk, még nem szabad pánikba esnünk. Bár a társasházak és lakásszövetkezetek működése sok hasonlóságot mutat, érdemes kiemelni néhány fontos különbséget, mely alapvetően befolyásolja új tulajdonosként jogainkat és kötelezettségeinket. A lakásszövetkezet fogalmát a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény hat...
A zálogjog érvényesítésével foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. Korábbi három cikkünkben sorra vettük a zálogjogosult lehetőségeit arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Megvizsgáltuk, hogy a bírósági végrehajtáson kívül milyen lehetőségei vannak a zálogjogosultnak arra, hogy a követelése megtérüljön. A sorozatot lezáró cikkünkben arra keressük a választ, hogy a zálogjog érvényesítése kapcsán a Ptk. tart...
Cikkünk első két részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti, majd ezek közül részletesen megvizsgáltuk a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésének es...
Szélesebb körben is ismert, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetén, amennyiben az adásvétel tárgyát tulajdoni hányad képezi, és a vevő nem tartozik az ingatlan tulajdonosai közé, a tulajdonosokat a törvény alapján elővásárlási jog illeti meg. A Ptk. 6:222. §-ának rendelkezései szerint, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogos...
Számos esetben fordulhat elő, hogy a munkavállaló valamilyen váratlan esemény folytán fizetés nélküli szabadságra kényszerül, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – főszabály szerint – nem illeti meg társadalombiztosítási ellátás, csak ha külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A tb-ellátások szempontjából fontos különbséget tenni a fizetési nélküli szabadság két esetköre között. A hatályos munkajogi szabályok alapján a munkavállal...