A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni. Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastárs...
Olvasóink közül bizonyára már sokan adtak el vagy vettek ingatlant, kötöttek adásvételi szerződést. Míg az eladásnak személyi jövedelemadó, addig a vásárlásnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége lehet. Főszabály szerint – az illetéktörvény szabályrendszere alapján – az ingatlannak a visszterhes megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Azonban az illetéktörvény számos olyan lehetőséget biztosít, mely esetben kedvezményesebb összegű illetéket kell megfizetnie a l...
Azzal általában mindenki tisztában van, hogy végintézkedést tenni, illetve végrendeletet készíteni csak meghatározott, viszonylag szigorú szabályok szerint lehetséges, ezek pedig jellemzően az írásbeli végrendelet elkészítéséhez kapcsolódnak. A Ptk. ugyanakkor kivételes esetekben lehetővé teszi azt is, hogy az örökhagyó végintézkedését szóban tegye meg, feltéve hogy az életét fenyegető olyan, rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A jogszabá...
A termőföldek adásvétele egy meglehetősen összetetten szabályozott folyamat, ami akár 6 hónapig is eltarthat. Ezért cikksorozatunk harmadik, egyben befejező részében átfogóan foglalkozunk a folyamattal, a szerződés megkötésétől kezdve a megyei kormányhivatal adásvételi szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatával szembeni jogorvoslatig. Mindenekelőtt a legelső lépés az adásvételi szerződés megkötése. A szerződés megkötését követően viszonylag hamar (8 napon belül) az eljáró ügyvéd köt...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk jelen, utolsó bejegyzésében a házastársi közös vagyon megosztását mutatjuk be. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Az életközösség megszűnhet a felek elhatározásából, valamint valamely házas fél halála folytán is. Amennyiben a vagyonközösség ez utóbbi módon szűnik meg, úgy ez a jog a házastársak vagy valamelyik házastárs örökösét is megilleti, azzal a feltétellel, hogy a vagyon...
2018 november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetés...
A Ptk. szabályai szerint, amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy ezt a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézk...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos jelen bejegyzésünkben a házastársi vagyonjog körében a házastársi vagyonközösség megszűnésének jogszabályi kereteit mutatjuk be. A törvény tételesen felsorolja a vagyonközösség megszűnésének eseteit. A törvény úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti vagy a házassági életközös...