A házastársi közös lakás használatának a felek megállapodása útján történő rendezésével előző cikkünkben foglalkoztunk. Következzen a bíróság általi lakáshasználat rendezésének bemutatása. E körben is elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a lakáshasználat a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, vagy az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján. Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás...
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit. Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...
Az igényperről és annak általános szabályairól egy korábbi cikkben írtunk részletesen (itt). Amikor a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglal le, amely nem a végrehajtási eljárásban adósként részt vevő tulajdonában van, az ilyen vagyontárgy lefoglalása, illetve az értékesítéséből befolyt összegnek a végrehajtást kérők követeléseinek kielégítésére való fordítása sérti a vagyontárgy tulajdonosának jogát. Az ilyen sérelem orvoslására szolgál az igényper. A házastársi vagyonközösségi igényperben...
A közigazgatási döntések teljesítése jellemzően hatósági beavatkozás nélkül, önkéntes jogkövetéssel történik. Ha azonban a kötelezett önkéntes teljesítése elmarad, úgy azt a hatóság kényszerítheti ki végrehajtás elrendelésével. Felmerül a kérdés: amennyiben a kötelezettel szemben hatósági ügyben végrehajtási eljárás indult valamely lejárt határidejű és nem teljesített kötelezettség miatt, van-e lehetőség a végrehajtási eljárás felfüggesztésére, illetve azt ki és milyen indokkal kérheti? ...
A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül. A jogszabály mégis tartalmaz speciális rendelkezéseket, mert a hibás teljesítés miatti vagyoni hátrány egyik fajtájára, a szolgáltatás hibájában álló érdeksérelemre (a „tapadó kárra”) a törvény különös jogintézményként a szavatosságot alkalmazza. A hibás teljesítés jogkövetkezményei általában ahhoz igazodnak, hogy a szolgáltatás fogyatékossága a jo...
A házastársi közös lakás használatának rendezése körében az általános szabályokkal előző cikkünkben foglalkoztunk (itt). A házastársi közös lakás használatának rendezése történhet a felek megállapodása vagy a bíróság döntése alapján. Jelen cikkünkben a lakáshasználat szerződéssel történő rendezésének esetével foglalkozunk. A törvény lehetővé teszi, hogy a házastársak előre, még az életközösség fennállása alatt vagy azt megelőzően rendezzék a lakás használatát, akár arra az esetre, ha felbo...
A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni. Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastárs...
Olvasóink közül bizonyára már sokan adtak el vagy vettek ingatlant, kötöttek adásvételi szerződést. Míg az eladásnak személyi jövedelemadó, addig a vásárlásnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége lehet. Főszabály szerint – az illetéktörvény szabályrendszere alapján – az ingatlannak a visszterhes megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Azonban az illetéktörvény számos olyan lehetőséget biztosít, mely esetben kedvezményesebb összegű illetéket kell megfizetnie a l...