A végrehajtási törvény nemrég történt módosítása adósmentő csomagként robbant be a fogyasztók világába. Ezt megelőzően ugyanis egy-egy ingatlanhoz az árverések során nagyon könnyen – az ingatlan becsértékének 50-70%-án – lehetett hozzájutni. Az ingatlanértékesítés szabályainak módosítására így egyértelműen annak érdekében került sor, hogy a végrehajtási eljárás biztosítsa, hogy a lefoglalt ingatlanok minél magasabb áron kerüljenek értékesítésre, valamint a fennálló követelések is a lehető leg...
Kevesen tudják, hogy az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérőnek lehetősége van arra, hogy a második sikertelen árverést követően „átvegye” az ingatlant az ingatlan becsértéke 50%-nak, lakóingatlan esetében a becsérték 70%-nak, illetve fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés esetében pedig a becsértéknek megfelelő átvételi ár ellenében. A második árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és 15 napos hatá...
Fontos, mezőgazdasági célú haszonbérleti szerződéseket érintő kérdésben született döntés a napokban. Sokan vártak a döntésre, hiszen a bíróságok az Alkotmánybíróság döntéséig több esetben is felfüggesztették azokat a pereket, amelyek a hosszú távú haszonbérleti szerződések haszonbérleti díjának módosítására irányultak. A kérdéses döntésben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy nem ütközik-e az Alaptörvénybe az a jogszabályi rendelkezés, ami 2016. január 6. napja óta lehetővé teszi a haszonb...
Az építkezni kívánó tulajdonosok közül sokan kerültek már abba a helyzetbe, hogy amit korábban megálmodtak, épület, vagy épületbővítés nem engedélyezhető vagy kivitelezhető, mert a helyi építési szabályok időközben megváltoztak. Milyen jogai vannak a tulajdonosnak, ha az építési szabályok korábban még lehetővé tették a megálmodott épület engedélyezését vagy kivitelezését, de az újabb szabályok már nem? A települési önkormányzatok ún. helyi építési szabályzattal szabályozzák az építés rendj...
Termőföldön végzett bányászati tevékenységhez alapvető feltétel, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyezze a terület művelésből történő kivonását, azaz a más célú hasznosítását. Ennek azonban vannak korlátai, amelyeket a termőföld védelméről szóló törvény szabályoz. Egyik ilyen korlátozó előírás, hogy bányászati célból, legyen szó célkitermelőhelyről vagy külszíni bányászatról, nem engedélyezhető a művelésből történő kivonás, ha átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint. Az átlagos minősé...
Aligha van olyan bányavállalkozó, aki a bányászati tevékenysége során ne okozott volna a tevékenysége végzése során kisebb-nagyobb bányakárt, illetve nem merültek volna fel vele szemben ilyen jellegű kárigények. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a bányakár elkerülhetetlen, de a bányakár jogi jellegéből adódóan arról sincsen szó, hogy a bányavállalkozó – okvetlenül - jogsértő módon járna el, amikor harmadik személyeknek a tevékenységével összefüggésben – esetleg - vagyoni hátrányt ...
Az állami beruházások és a fokozódó útépítések során egyre nagyobb számban fordulnak elő kisajátítások. Mint tudjuk, Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. De mit tehetünk abban az esetben, ha a kisajátítási eljárás már megindult? Milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak a kisajátítással szemben? Ennek megválaszolásához elsődlegesen az...
A Bt. 1995. XII.30-ig hatályos vonatkozó rendelkezése szerint a külszíni művelésre engedélyezett, bányatelekkel lefedett terület a kitermelés befejezéséig (illetve a koncesszió megszűnéséig) eredetileg egyáltalán nem volt a Bt. 49. § 16. pontja szerinti kivett (azaz olyan terület, ahol valamely magasabb érdeknél fogva a bányászat korlátozható) hellyé nyilvánítható, amely a korabeli jogalkotás ipart támogató tendenciájának egyik kézzel fogható megnyilvánulásának is tekinthető. Az Alkotmányb...