A törvényen alapuló házastársi tartás általános előfeltételeit a Ptk. a hatályos joggal egyezően rendezi. Ezek a jogosult oldalán azt követelik meg, hogy ő a tartásra önhibáján kívül legyen rászorult (és ne legyen arra érdemtelen), a kötelezett oldalán pedig azt, hogy ő a tartás nyújtására saját megélhetésére és az őt mások irányában terhelő tartási kötelezettségre figyelemmel is képes legyen. A Ptk. a tartásra való jogosultság köréből az önhibán kívüli rászorultság kérdésével, az életközössé...
A Ptk. szerint, ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik sz...
A Ptk. szerint a haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése ...
A Ptk. alapvetően fenntartja az ajánlati kötöttség megszűnésére vonatkozó korábbi szabályokat. Változatlan a szabályozásban mindenekelőtt az, hogy a kötöttség időtartamának meghatározása az ajánlat címzettjének válaszadási lehetőségétől függ. Ennek a kérdésnek a megválaszolására a Ptk. is a jelenlevők és távollevők közötti megkülönböztetést alkalmazza. A törvény pontosítja ugyanakkor az 1959-es Ptk.-ban rögzített szabályt, kimondva, hogy akkor tekinthető jelenlévők közöttinek a jognyila...
A Ptk. rögzíti, hogy szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Ez, bár triviálisan hangzik, mégsem az, hiszen az elmaradt szolgáltatás természetbeni teljesítését, illetve annak bírói úton történő kikényszerítését jelenti. A szerződés lényegéhez tartozik, a felek azért kötnek szerződést, hogy a szükségleteik kölcsönös kielégítésére alkalmas javakhoz, a szolgáltatásokhoz hozzájussanak. A szükségletek kielégítése elvileg végbemehet n...
Az örökségről történő lemondás a Ptk. szerint is az öröklésre jogosult és az örökhagyó között létrejött szerződés, szemben a visszautasítással, amely az örökösnek az örökség megnyílása (az örökhagyó halála) után tett egyoldalú jognyilatkozata. A lemondás létrejöttére az élők közötti szerződési szabályok vonatkoznak, azzal a fontos különbséggel, hogy a lemondási szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni. A lemondás értelmezésénél is az élők közötti jogügylet értelmezésére vonatkozó ...
Házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak köthetnek, ennek értelmében még a házasságkötés előtt létrehozható a megállapodás, de akár a házasság fennállása alatt, lényegében bármikor. Annak, hogy a házastársak a házasság fennállása alatt kössenek vagyonjogi szerződést, csak annyi észszerű korlátja van, hogy a szerződés a jövőre, a még fennálló életközösség idejére rendezze a vagyoni viszonyokat – tekintve, hogy nem házassági vagyonjogi szerződés az a megállapodás, amely csupá...
A Ptk. szerint a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A törvényen alapuló házastársi tartás általános előfeltételeit a Ptk. a hatályos joggal egyezően rendezi. Ezek a jogosult oldalán azt követelik meg, hogy ő a tartásra önhibáján kívül legyen rászorult (és ne legyen arra érdemtelen), a kötelezett oldalán pedig azt, hogy ő a tartás nyújtására saját megélh...