Gyakran hallani a munkáltató szájából a következő mondatot: „Ezt le fogom vonni a béredből!” A szomorú valóság az, hogy a legtöbb esetben, ha a munkáltatót kár éri, ezt a fenyegetését be is tartja. Valóban a munkavállalóval fizetteti meg a károkat, attól függetlenül, hogy azért nem, vagy nem feltétlenül a munkavállaló felelős. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a jogszabály alapján mikor és milyen mértékben felelős a munkavállaló a munkáltatónak okozott kárért. Cikksorozatunkban e...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a törvénybe foglalt házassági vagyonjogi rendszereket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog alapjával, a házassági közös vagyon fogalmával foglalkozunk. Házastársi vagyonközösség, vagyis törvényes vagyonjogi rendszer esetén a vagyonközösségen belül több alvagyont különböztetünk meg, a közös vagyont, valamint az egyik és a másik házastárs különvagyonát. A házastársi vagyonközösség szempontjából tehá...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében a házassági vagyonjogi rendszerek bemutatásával foglalkozunk. A törvény a házassági vagyon rendezése tekintetében két főszabályt állapít meg. Egyrészt előírja, hogyha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Másrész rögzíti, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti va...
A minimálbér fogalmát nem kell nagyon magyarázni: köztudott, hogy ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor munkabérének legalább a minimálbér összegét el kell érnie. De mi a helyzet a garantált bérminimummal? Mennyivel több, mint a minimálbér? Milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljon rá a munkavállaló? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ. A munka törvénykönyve felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bé...
A házasság felbontásához törvényszerűen kapcsolódó jogi procedúra szerves részét képezi a gyerektartás kérdése, mint a válás egyik legalapvetőbb kérdése. A hatályos törvény különbséget tesz kiskorú, valamint nagykorú gyermek tartása között, azonban tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek tartása a házasság felbontása során sokkal hangsúlyosabb szerepet élvez, ezért jelen cikkünkben a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekre térünk ki. Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a...
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a 2018. január 1. napján hatályba lépett, új polgári perrendtartásnak a házasság felbontására irányadó eljárási szabályairól. Jelen bejegyzésünkben a házasság felbontásához fűződő anyagi jogi normákat vizsgáljuk meg alaposabban. Ahogyan azt az előző cikkben is leírtuk, amennyiben a házastársak a bíróságtól kizárólag a házasság felbontását kérik, úgy a feleknek a peres eljárás során nem kell szükségszerűen a házastársi vagyon megosztásáról is rendelkezn...
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lév...
A köztudatban számos téves információ kering azzal kapcsolatosan, hogy a részmunkaidő milyen befolyással van a nyugdíjkorhatár betöltésére, illetve a nyugdíj összegére. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjjogszabályok értelmezése nem könnyű feladat, cikkünkben igyekszünk tisztázni a kérdést, hogy mi az összefüggés a nyugdíj és a részmunkaidő között. Először is érdemes tisztázni, a részmunkaidőnek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a munkavállaló mikor mehet nyugdíjba: a részmunkaidőbe...