Gyermek megszületésekor természetesnek vehetjük, hogy a gyermek anyja az, aki a gyermeket megszülte, a gyermek apja pedig az, aki az anya házastársa, azonban ez nem minden esetben ennyire egyszerű. Több módja lehet ugyanis mind az anyai, mind az apai jogállás keletkezésének. Jelen cikkünkben az anyai és az apai jogállás keletkezésének módjait mutatjuk be. Az anyai jogállás keletkezése A gyermek anyja főszabály szerint az a nő, aki megszülte. Azonban abban az esetben, hogyha az anya s...
2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. Előző cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeltük ki. Folytatásként jelen cikkünkben a különös eljárásokra vonatkozó szabályokat foglaljuk össze. A Pp. különös eljárásokra vonatkozó módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők: Fizetési meghagyásos eljárásból perré alak...
2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. A Pp. módosítássáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a törvény egyes rendelkezései tekintetében a szabályozást finomítsák és a perjogi szabályokat egyszerűsítsék. Jelen cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeljük ki. A Pp. módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők: ...
Betegszabadság A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos ré...
A Ptk. értelmében a gyermek nevének meghatározása a szülői felügyeleti jogok egyik részjogosítványa. Mind a gyermek nevének meghatározása, mind annak megváltoztatása különleges súlyú jog, illetve kötelezettség, hiszen ezt a jogot az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a gyermek nevének meghatározása a Ptk. szerint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések közé tartozik, amelyről a külön élő szül...
Előző cikkünkben szót ejtettünk arról, hogy abban az esetben, hogyha a várt örökség nem más, mint adósság, nem azt jelenti, hogy az az örökhagyó helyett kell majd fizetnie az örökösnek a teljes tartozást. Ilyenkor van mód arra, hogy az örökségéről lemondjuk vagy visszautasítjuk azt. Jelen cikkünkben rámutatunk, hogy mi a különbség a visszautasítás és a lemondás között. Lemondás az örökségről A lemondás esetén a törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött kétoldalú nyilatkozatb...
A korlátolt felelősségű társaság működése során előfordulhat, hogy a társaság tagjának olyan tartozása van, amelyet nem tud megfizetni, ezért vele szemben végrehajtási eljárás indul. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó a tag üzletrészét is lefoglalja és bizonyos esetekben annak árverés útján történő értékesítésére is sor kerülhet. Milyen jogok illetik meg ebben az estben az elővásárlási joggal rendelkező többi tagot? Mikor kerül sor az üzletrész árverezésére? Cikkünkben ezekre a kérd...
A – már nem is annyira új – Ptk. külön alpontban szabályozza a hibás teljesítésnek azon esetét, amikor a szolgáltatott dolog nem a fizikai tulajdonságai miatt nem felel meg a szerződésben vállalt tulajdonságoknak, hanem a hozzá kapcsolódó jogi korlátok miatt szenved hibában, hiányosságban. A kötelezettnek ugyanis a szolgáltatást nem csupán fizikai hibáktól mentesen, hanem „jogtisztán” kell nyújtania; ennek hiányában éppúgy hibásan teljesít, mintha a szolgáltatásban fizikai hiba lenne. A...