A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Cikksorozatunk harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályozását vesszük át. Mindenekelőtt azt fontos tisztázni – habár erre már utaltunk cikkünk első részébe...
Mikor két ember úgy dönt, hogy összeköti az életét, a boldogító igen kimondásának gyakorlásán kívül egyéb dolgokra is gondolniuk kell. Mégpedig arra, hogy a házasságuk, amit kötni kívánnak tényleg érvényes lesz-e és valójában házasságot köthetnek-e egymással. A házasság akkor jön létre, hogyha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. Amennyiben a kölcsönös kije...
A szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezések tekintetében a Ptk. meghatározó szabályokat fenntart, ugyanakkor bizonyos szintén meghatározó kérdésekben változásokat hoz, és alapvetőek a szerkezeti változtatások. Ami a szülői felügyelet tekintetében kodifikált változásokat illeti, ezek részben elvi, részben gyakorlati jelentőségűek. Kiemelt súlya van annak – tekintve, hogy a mindennapok családjogában használt terminológia változását is maga után vonja –, hogy ha a szülők között kell dönt...
A Ptk. rendelkezései szerint a határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti. Ezzel szemben a határozott időtartamra és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig – például a bérbeadó vagy a bérlő élete végéig szólóan – létrehozott bérleti jogviszonyt törvény vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondással megszüntetni nem lehet. A tilalom ellenére a Ptk. 6:339. § (2) bekezdése mégis úgy szól, hogy a határozott időre kötött s...
Az Országgyűlés 2020. június 16. napján megszavazott törvénnyel felhívta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. Ezzel egyidejűleg elfogadta a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló salátatörvényt, amely számos, a veszélyhelyzet alatt kormányrendelettel kihirdetett jogszabály továbbélését teszi lehetővé. Cikkünkben egy fontos társasági jogi témát érintünk: a külföldi befektetések korlátozásával kapcsolatos szabályokat...
A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A törvény a házastársi tartásnak alapvetően két esetkörét szabályozza. A házasság felbontását követő tartás, és a házasság felbontása nélkül a házassági életközösség megszűnése esetére bekövetkező tartás esetére állapít meg szabályokat. Ez utóbbi vonatkozhat az életközösség megszűnése és a házasság felbontása közötti...
Előző cikkünkben értekeztünk arról, hogy mik a pontos szabályai az ügyvédi letétbe helyezésnek, illetve milyen esetben lehet róla szó, mi lehet a tárgya. Azonban nem csak ügyvédi letétről beszélhetünk, hanem létezik bírói letét és közjegyzői letét is, melynek ugyanúgy megvannak a külön szabályai. Jelen cikkünkben a bírói letétbehelyezés pontos szabályaira térünk ki. Mielőtt belecsapunk a bírói letétbe helyezés rejtelmeibe, illendő néhány szót ejtenünk felfrissítéseként magáról a letétről. ...
A Ptk. a rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség kérdését mind a külső jogviszonyban, mind a belső jogviszonyban szabályozza. A külső jogviszony a házastársak és harmadik személy közötti jogviszonyt jelenti, a belső jogviszony pedig a szerződést kötő házastársnak a házastársával szembeni felelősségét. A külső jogviszony tekintetében, ha a házastárs részt vett a szerződéskötésben, akkor a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon r...