A parlament elfogadta az illetéktörvény cserét pótló vételre vonatkozó szabályainak módosítását, ami jelentős könnyítést jelent a lakásvásárlás során igénybe vehető illetékkedvezmény, illetékmentesség vonatkozásában. A cserét pótló vétel illetékkedvezmény lényege, hogy a magánszemély vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékfizetési kötelezettségét, ha a lakás megvásárlását megelőzően vagy azt követően (eddig) egy éven belül másik lakóingatlant értékesített, ebben az esetben u...
Talán nem eltúlzott kimondani, hogy mindenki – legyen az bagós vagy nem bagós – örült annak, amikor betiltották a dohányzást a kocsmákban, hiszen senki sem szereti, ha a ruhája füst szagú, nem is beszélve az egyértelmű és súlyos egészségügyi következményekről. A közterületeken és a vendéglátóhelyeken már kezd megoldott lenni a „cigihelyzet”, de mi a helyzet a társasházakban? Már az elején lelövöm a nem meglepő poént: a társasházi törvény alapján tilos a zárt, közös tulajdonú helyiségekben ...
Előző bejegyzéseinkben részletesen ismertettük, hogy milyen jogai vannak a tulajdonosnak, ha az építési szabályok hátrányosan érintették építési jogait. Erre a kérdésre a korlátozási kártalanítás intézményét jelöltük meg válaszul. De mennyi az annyi? Nézzük meg mikortól és mekkora összegű kártalanításra jogosult az építési jogaiban korlátozott tulajdonos! Mielőtt belefognánk az aktuális témánkba, röviden elevenítsük fel magát a korlátozási kártalanítás lényegét. A korlátozási kártalanítás ...
A végrehajtási törvény nemrég történt módosítása adósmentő csomagként robbant be a fogyasztók világába. Ezt megelőzően ugyanis egy-egy ingatlanhoz az árverések során nagyon könnyen – az ingatlan becsértékének 50-70%-án – lehetett hozzájutni. Az ingatlanértékesítés szabályainak módosítására így egyértelműen annak érdekében került sor, hogy a végrehajtási eljárás biztosítsa, hogy a lefoglalt ingatlanok minél magasabb áron kerüljenek értékesítésre, valamint a fennálló követelések is a lehető leg...
Kevesen tudják, hogy az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérőnek lehetősége van arra, hogy a második sikertelen árverést követően „átvegye” az ingatlant az ingatlan becsértéke 50%-nak, lakóingatlan esetében a becsérték 70%-nak, illetve fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés esetében pedig a becsértéknek megfelelő átvételi ár ellenében. A második árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és 15 napos hatá...
Fontos, mezőgazdasági célú haszonbérleti szerződéseket érintő kérdésben született döntés a napokban. Sokan vártak a döntésre, hiszen a bíróságok az Alkotmánybíróság döntéséig több esetben is felfüggesztették azokat a pereket, amelyek a hosszú távú haszonbérleti szerződések haszonbérleti díjának módosítására irányultak. A kérdéses döntésben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy nem ütközik-e az Alaptörvénybe az a jogszabályi rendelkezés, ami 2016. január 6. napja óta lehetővé teszi a haszonb...
Az építkezni kívánó tulajdonosok közül sokan kerültek már abba a helyzetbe, hogy amit korábban megálmodtak, épület, vagy épületbővítés nem engedélyezhető vagy kivitelezhető, mert a helyi építési szabályok időközben megváltoztak. Milyen jogai vannak a tulajdonosnak, ha az építési szabályok korábban még lehetővé tették a megálmodott épület engedélyezését vagy kivitelezését, de az újabb szabályok már nem? A települési önkormányzatok ún. helyi építési szabályzattal szabályozzák az építés rendj...
Termőföldön végzett bányászati tevékenységhez alapvető feltétel, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyezze a terület művelésből történő kivonását, azaz a más célú hasznosítását. Ennek azonban vannak korlátai, amelyeket a termőföld védelméről szóló törvény szabályoz. Egyik ilyen korlátozó előírás, hogy bányászati célból, legyen szó célkitermelőhelyről vagy külszíni bányászatról, nem engedélyezhető a művelésből történő kivonás, ha átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint. Az átlagos minősé...