A jelenleg hatályos földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag belföldi természetes személyek (ide sorolja a törvény a tagállami állampolgárokat is) szerezhetik meg. A törvény célzott szándéka egyértelműen az, hogy a földtulajdon a valóságban is termelést folytató földművesekhez kerüljön, kizárva ezzel a befektetési célú földvásárlásokat. A földforga...
Cikkünk első részében az előszerződés intézményét és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. A második epizódban felhívtuk a lakást vásárolni szándékozók figyelmét arra, hogy legyenek résen a beruházóval kötött adásvételi szerződés tartalmát illetően. Az új építésű lakásokkal foglalkozó sorozatunk harmadik és egyben utolsó részében pedig a lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékfizetési szabályokba szeretnénk egy kis betekintést adni. Egy lakás vásárlásakor mind a vevő, mind az eladó ol...
Cikkünk első részében az előszerződés intézményét, és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. Tisztáztuk, hogy az előszerződésnek azért van nagy jelentősége a tervezőasztalon lévő vagy épülő lakások vásárlása kapcsán, mert ezekben az esetekben az ingatlan-nyilvántartásban még nem szerepel az a konkrét lakás, amit kinéztünk magunknak, így arra adásvételi szerződést sem tudunk kötni. Mivel az előszerződés főként jogi jellemzőit előző cikkünkben már kiveséztük, jelen írásunkban néhány sze...
A bírósági gyakorlatban a munkajogi jogsértések, jogellenes munkaviszony-megszüntetések körében időről-időre felmerül a munkához való jog sérelme, mint „személyiségi jogi” sérelem kérdése és ehhez kapcsolódóan a sérelemdíj iránti igény előterjesztése. A munkához való jogot a szociális jogok családjába tartozóként kezeli a jogtudomány, és mint ilyet, nem sorolja egységesen az emberi jogok közé, mivel bírói kikényszeríthetősége sokszor kétséges. A munkához való jog a gazdasági (tulajdonos...
Korlátozták az építési jogunkat, és kiderült, hogy jogosultak vagyunk kártalanításra. Na de ki fogja azt nekünk kifizetni? A korlátozási kártalanításra vonatkozó részletszabályok és a bírói gyakorlat választ ad a kérdésre. Sok építkezni kívánó tulajdonos került már abba a helyzetbe, hogy a megváltozott helyi építési szabályok miatt nem engedélyezhető vagy kivitelezhető a korábban megálmodott épület vagy épületbővítés. A korábbi bejegyzéseinkben már ismertettük, hogy ilyen esetben a korláto...
Családi otthonteremtési kedvezményt vagy, ahogy a köznyelvben már mindenki ismeri, CSOK-ot többféle célra igényelhetünk. Ezek a célok egészen pontosan a következők: új lakás építése, új lakás vásárlása, használt lakás vásárlása és meglévő, használt lakás bővítése. Bizonyosan sokan választják azt a kézenfekvőnek tűnő megoldást, hogy egy meglévő ház tetőterének beépítésével vagy egy újabb emelet felhúzásával alakítanak ki a bővülő család számára plusz lakótereket. Felmerülhet a kérdés, ho...
Családi vállalkozások, kis- és középvállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a társaság többségi tulajdonosa, esetleg egyedüli tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését is, így váratlan halála bekövetkeztével a társaság működésképtelenné válik. Ebben a váratlan esetben a társaság többi tagja általában azt a helytelen megoldást választja, hogy a taggyűlést összehívva – az örökösök bevonásával – gyorsan megpróbál új ügyvezetőt választani, azonban a cégbíróságtól a következő tartalmú...
Nagyon nagy eséllyel kerülünk életünk során olyan helyzetbe, hogy valaki mással, akár másokkal közösködünk – szándékosan vagy kényszerből – egy dolog tulajdonjogán. Közös tulajdon többféleképpen keletkezhet. Például ilyen helyzetet idéz elő az, ha két vagy több személy közösen vásárol egy ingatlant vagy egy adott ingatlant többen örökölnek. Az ismert régi közmondás szerint azonban közös lónak „túros” (azaz „sebes” a nyeregtől vagy a hámtól, nem pedig helytelenül „túrós”!) a háta. Ez a mond...