Manapság magas jövedelemre lehet szert tenni, ha „albérletbe” adjuk lakásunkat. Igaz ez különösen Budapestre, ugyanis fővárosunkban óriási keletje van a hosszú és rövid távú ingatlan-bérbeadásoknak. A bérleti díjból származó bevétel adóköteles jövedelemnek minősül, azonban a hosszú távú bérleti szerződések esetén 2018-tól jelentős mértékben csökkentek az adóterhek. A hosszú távú lakáskiadás alatt a tartósabb jellegű, hagyományos bérbeadást, míg a rövid távú lakáskiadás alatt leginkább a la...
A földtulajdonosok között bizonyosan vannak olyanok, akik egyszerre több termőföldjüket szeretnék haszonbérbe adni egyetlen haszonbérlő részére. Ebben az esetben nyilvánvalóan az a legegyszerűbb, ha a felek egy szerződést kötnek. A földforgalmi törvény szigorú szabályai azonban csak bizonyos feltételek esetén ad erre lehetőséget. A jogszabályi előírások szerint több föld haszonbérbeadására egy szerződésben akkor van lehetőség, ha 1) a szerződő felek a földek tekintetében ún. egybefoglalt h...
A földtulajdonosok gyakran szembesülnek azzal, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződésben meghatározott haszonbérleti díjak felett eljárt az idő. Mit tehet a földtulajdonos, ha emelni szeretné a haszonbérleti díjat? A legegyszerűbb mód, ha felek közösen állapodnak meg a díj emelésében. Tudjuk azonban jól, igen ritka esetben fordul az elő, hogy a haszonbérlő egyetért a módosítási szándékkal, és a haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják. A hatályos törvényi ...
Akinek lakása, vagy háza van, nem ismeretlen előtte az építményadó fizetésének kötelezettsége. A helyi adókat a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel vezeti be, illetve szabályozza. A vonatkozó jogszabályok értelmében az építményadót az adott évre annak kell megfizetnie, aki az év első napján az ingatlan tulajdonosa. Mi a helyzet azonban akkor, ha az ingatlant év közben szereztük meg, majd a tulajdonjog átszállását követően az egykori tulajdonos rajtunk követeli a helyi a...
Jelentős segítséget kapnak a lakáscélú hitelek adósai, ugyanis egy 2018. január 1. napján hatályba lépő Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy vissza nem térítendő állami támogatás igénylésével csökkentsék a lakáscélú jelzáloghitel-tartozásukat. Természetesen a támogatás igénybevételének több feltétele is van, de vegyük át röviden a legfontosabb kérdéseket. A támogatásra kizárólag a nagycsaládosok lesznek jogosultak, de közülük is csak azok, ahol a harmadik vagy a további gyermek 2018. ja...
A parlament elfogadta az illetéktörvény cserét pótló vételre vonatkozó szabályainak módosítását, ami jelentős könnyítést jelent a lakásvásárlás során igénybe vehető illetékkedvezmény, illetékmentesség vonatkozásában. A cserét pótló vétel illetékkedvezmény lényege, hogy a magánszemély vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékfizetési kötelezettségét, ha a lakás megvásárlását megelőzően vagy azt követően (eddig) egy éven belül másik lakóingatlant értékesített, ebben az esetben u...
Talán nem eltúlzott kimondani, hogy mindenki – legyen az bagós vagy nem bagós – örült annak, amikor betiltották a dohányzást a kocsmákban, hiszen senki sem szereti, ha a ruhája füst szagú, nem is beszélve az egyértelmű és súlyos egészségügyi következményekről. A közterületeken és a vendéglátóhelyeken már kezd megoldott lenni a „cigihelyzet”, de mi a helyzet a társasházakban? Már az elején lelövöm a nem meglepő poént: a társasházi törvény alapján tilos a zárt, közös tulajdonú helyiségekben ...
Előző bejegyzéseinkben részletesen ismertettük, hogy milyen jogai vannak a tulajdonosnak, ha az építési szabályok hátrányosan érintették építési jogait. Erre a kérdésre a korlátozási kártalanítás intézményét jelöltük meg válaszul. De mennyi az annyi? Nézzük meg mikortól és mekkora összegű kártalanításra jogosult az építési jogaiban korlátozott tulajdonos! Mielőtt belefognánk az aktuális témánkba, röviden elevenítsük fel magát a korlátozási kártalanítás lényegét. A korlátozási kártalanítás ...