Cikkünk első részében az előszerződés intézményét, és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. Tisztáztuk, hogy az előszerződésnek azért van nagy jelentősége a tervezőasztalon lévő vagy épülő lakások vásárlása kapcsán, mert ezekben az esetekben az ingatlan-nyilvántartásban még nem szerepel az a konkrét lakás, amit kinéztünk magunknak, így arra adásvételi szerződést sem tudunk kötni. Mivel az előszerződés főként jogi jellemzőit előző cikkünkben már kiveséztük, jelen írásunkban néhány sze...
A bírósági gyakorlatban a munkajogi jogsértések, jogellenes munkaviszony-megszüntetések körében időről-időre felmerül a munkához való jog sérelme, mint „személyiségi jogi” sérelem kérdése és ehhez kapcsolódóan a sérelemdíj iránti igény előterjesztése. A munkához való jogot a szociális jogok családjába tartozóként kezeli a jogtudomány, és mint ilyet, nem sorolja egységesen az emberi jogok közé, mivel bírói kikényszeríthetősége sokszor kétséges. A munkához való jog a gazdasági (tulajdonos...
Korlátozták az építési jogunkat, és kiderült, hogy jogosultak vagyunk kártalanításra. Na de ki fogja azt nekünk kifizetni? A korlátozási kártalanításra vonatkozó részletszabályok és a bírói gyakorlat választ ad a kérdésre. Sok építkezni kívánó tulajdonos került már abba a helyzetbe, hogy a megváltozott helyi építési szabályok miatt nem engedélyezhető vagy kivitelezhető a korábban megálmodott épület vagy épületbővítés. A korábbi bejegyzéseinkben már ismertettük, hogy ilyen esetben a korláto...
Családi otthonteremtési kedvezményt vagy, ahogy a köznyelvben már mindenki ismeri, CSOK-ot többféle célra igényelhetünk. Ezek a célok egészen pontosan a következők: új lakás építése, új lakás vásárlása, használt lakás vásárlása és meglévő, használt lakás bővítése. Bizonyosan sokan választják azt a kézenfekvőnek tűnő megoldást, hogy egy meglévő ház tetőterének beépítésével vagy egy újabb emelet felhúzásával alakítanak ki a bővülő család számára plusz lakótereket. Felmerülhet a kérdés, ho...
Családi vállalkozások, kis- és középvállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a társaság többségi tulajdonosa, esetleg egyedüli tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését is, így váratlan halála bekövetkeztével a társaság működésképtelenné válik. Ebben a váratlan esetben a társaság többi tagja általában azt a helytelen megoldást választja, hogy a taggyűlést összehívva – az örökösök bevonásával – gyorsan megpróbál új ügyvezetőt választani, azonban a cégbíróságtól a következő tartalmú...
Nagyon nagy eséllyel kerülünk életünk során olyan helyzetbe, hogy valaki mással, akár másokkal közösködünk – szándékosan vagy kényszerből – egy dolog tulajdonjogán. Közös tulajdon többféleképpen keletkezhet. Például ilyen helyzetet idéz elő az, ha két vagy több személy közösen vásárol egy ingatlant vagy egy adott ingatlant többen örökölnek. Az ismert régi közmondás szerint azonban közös lónak „túros” (azaz „sebes” a nyeregtől vagy a hámtól, nem pedig helytelenül „túrós”!) a háta. Ez a mond...
Korábbi bejegyzéseinkben részletesen ismertettük az építési jogok korlátozása esetén felmerülő korlátozási kártalanítás iránti igény szabályait. Azonban van még egy fontos kérdés: Csak a tulajdonos lehet jogosult kártalanításra? A válasz: Nem. Mutatjuk, miért. Anélkül, hogy megismételnénk a korábban bemutatott rendelkezéseket, csak röviden utalunk egy-két fontos szabályra. Említettük, hogy építési jogunk korlátozása esetén az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzathoz fo...
Napjainkban dinamikusan emelkedik az új építésű lakások száma, és nem csak Budapesten, hanem a kisebb városokban is egyre inkább növekszik az építési kedv. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezt a növekvő tendenciát befolyásolja a kedvezményes lakásépítési áfakulcs (5%), a rendkívül kedvező lakáshitelek és az állam lakáshoz jutást elősegítő kedvezményei is. Emellett nem elhanyagolható körül...