Magyarországon rendkívül szigorú és szerteágazó szabályok vonatkoznak a bizonylatolásra. A szigorú szabályozás az áfa csalások elleni harc egyik eszköze, amelyre nyilván azért van szükség, mert a Közösség tagállamai közül hazánkban a legmagasabb az áfa kulcs. Jelen blog bejegyzésben a számlázó programra vonatkozó követelményekbe adunk egy rövid betekintést. Elsőként fontos rögzíteni, hogy a programra vonatkozó követelmények függetlenek a rendszerből kibocsátott bizonylat formájától, azaz a sz...
Az elektronikus számlázás alapelvei, a PKI és EDI technológia bemutatása után, az elektronikus számlák megőrzésének témájával zárjuk az elektronikus számlázással kapcsolatos blog bejegyzéseink témakörét. Az Áfa törvény. 179. § (1) bekezdése kötelezettségként írja elő a számlák megőrzését minden olyan személy, szervezet számára, aki a jogszabályban meghatározott jogot (adólevonási jog) gyakorol, illetve akit kötelezettség terhel (adómegállapítási és fizetési kötelezettség). Ezáltal az okira...
Az elektronikus számlázásról szóló blog bejegyzéseinkben elsőként az elektronikus számlázás alapelveit, majd a PKI tecjnológiát ismertettük. Jelen írásban bemutatjuk az elektronikus adatcsere rendszert, röviden EDI-t, és annak alkalmazásának és használatának feltételit. Az elektronikus adatcsere rendszerben (Electronic Data Interchange – EDI) kibocsátott számlák alkalmazásának feltétele az, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője előzetesen ...
Miután – korábbi bejegyzésünkben – tisztáztuk az elektronikus számlázás alapelveit, kitérünk a Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra rendszer, röviden PKI-ra, ami az elektronikus aláírások titkosítását biztosítja. Az elektronikus aláírással ellátott számla vonatkozásában két feltételnek kell érvényesülnie: a számlát minősített elektronikus aláírással lássák el, és a számlabefogadó egyezzen bele az elektronikus számlázásba A minősített elektronikus aláírás vonatkozásában úgynevezett PK...
Az elektronikus számlázással kapcsolatos főbb tudnivalókat négy bejegyzésben fogjuk összefoglalni. Az alapelvek felvázolásával, illetve azok jogszabálynak megfelelő alkalmazásával foglalkozunk először, és kitérünk azokra az esetekre, mikor nem kell megfelelni az egyes számú alapelvnek. Az áfa törvény a számlák megjelenési formájánál [áfa törvény 174. §] ugyanolyan jogkövetkezményeket garantál az elektronikus és a papíralapú számlák vonatkozásában. Minden számlának (kibocsátási formájátó...
A témában íródott eddigi bejegyzéseinkben körbejártuk azokat a témákat, hogy milyen esetekben, illetve milyen formában szükséges/lehetséges a kiállított számlát helyesbíteni. Jelen bejegyzésünkben végezetül a helyesbítés elszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük. Főszabály szerint a fizetendő adót a teljesítés időpontját magában foglaló adóbevallásban kell rendezni. A számla helyesbítése esetén ugyanakkor speciális szabályok alkalmazandók: (1) ha a módosítás nem érint adóalap-, va...
Az előző bejegyzésekben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, illetve milyen formában lehetséges azt megtenni, jelen bejegyzésben pedig az adott bizonylaton szereplő egyes adatok vonatkozásában állapítunk meg alaptételeket. A helyesbítés során mindig kérdésként merül fel, hogy az egyes adatok hogyan, milyen formában javítandók. Két dolgot szükséges ezzel kapcsolatban kiemelni. Az egyik az, hogy a számlával egy tekintet alá es...
Az előző bejegyzésben a számlahelyesbítés egyik formájával, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való helyesbítéssel foglalkoztunk, jelen bejegyzésben pedig a „régi” szabályok szerinti eljárás(oka)t mutatjuk be. A régi szabályok szerinti eljárás alatt a számlahelyesbítést (helyesbítő számla kibocsátása), illetve a stornó számla és új számla kibocsátását értjük. Bár az áfa törvény 2008 óta már csak a számlával egy tekintet alá eső okiratot tartalmazza a számlát helyesbítő bizonylat...