Az előző bejegyzésben a számlahelyesbítés egyik formájával, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való helyesbítéssel foglalkoztunk, jelen bejegyzésben pedig a „régi” szabályok szerinti eljárás(oka)t mutatjuk be. A régi szabályok szerinti eljárás alatt a számlahelyesbítést (helyesbítő számla kibocsátása), illetve a stornó számla és új számla kibocsátását értjük. Bár az áfa törvény 2008 óta már csak a számlával egy tekintet alá eső okiratot tartalmazza a számlát helyesbítő bizonylat...
Az előző bejegyzésekben körbejártuk, hogy milyen esetekben van szükség, illetve mikor, milyen feltételekkel lehetséges számlakorrekció, és melyek a helyesbítésre vonatkozó főbb szabályok. Jelen bejegyzésben a helyesbítés egyik formájára, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való történő helyesbítésre való szabályokat ismertetjük. Az áfa törvény a helyesbítés kérdéséről a következőképpen rendelkezik: „170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a köve...
A számla-helyesbítéssel kapcsolatos előző bejegyzésünkben arról írtunk, milyen esetekben szükséges a számlakorrekció, most pedig bemutatjuk a helyesbítésre vonatkozó főbb szabályokat. A helyesbítés formáját illetően három módszert szükséges megvizsgálnunk: számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása régi szabályok szerinti eljárás, azaz: számlahelyesbítés (helyesbítő számla kibocsátása) stornószámla és új számla kibocsátása. Amint azt az előző bejegyzésben bemu...
A számlázással kapcsolatban óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy hogyan járunk el helyesen, ha korrigálnunk kell egy korábban kiállított számlát. A bizonylatkorrekciók kapcsán három fontos témát különíthetünk el. Fontos egyrészről megvizsgálni, milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, milyen formában lehetséges a kiállított számlát helyesbíteni, illetve a helyesbítés elszámolására vonatkozó szabályokat is ismertetjük. Ebben a bejegyzésben azon okokat és indokokat ...
Az általános forgalmi adó szempontjából igen nagy jelentősége van az ügylet teljesítési időpontjának, mivel főszabályként a teljesítés időpontjában keletkezik az áfafizetési kötelezettség. A Ptk. kötelmi jogi alapelvei értelmében: „6:35. § [A teljesítés ideje] (1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor...
Az elektronikus kereskedelem keretében (áfa szempontból vizsgálva) élesen elkülöníthető (és elkülönítendő) a szolgáltatásnyújtás és a termékértékesítés. Míg a szolgáltatásnyújtások egyes része elektronikus úton nyújtott szolgáltatásként kezelendő, az online térben történő termékértékesítésre speciális szabályként a „távolsági értékesítés” (distance selling) szabályai alkalmazandók. A távolsági értékesítés szabályai akkor érdekesek, ha a termékek értékesítése más tagállamba történik, hiszen ha...
Mint ahogy korábban már említettük az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások vonatkozásában, a szolgáltatás fogyasztásának helyén szükséges az áfát megfizetni, akkor is, ha a szolgáltatást nem áfaalanynak nyújtották. Azaz a teljesítési hely szabályai alapján az ilyen szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak minden olyan tagállamban adókötelezettségük keletkezik, ahonnan magánszemélyek igénybe veszik a szolgáltatást. Fontos rámutatni, hogy ezen szolgáltatás nyújtójának adófizetési kötelezettsé...
Az elektronikus kereskedelem – a legáltalánosabb definíció alapján – termékeknek és szolgáltatásoknak az interneten (vagy más hálózaton keresztül) történő értékesítése. Az áfa rendszerében a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás teljesen elkülönült ügylet, amelyekre vonatkozóan külön szabályokat állapít meg a jogszabály. Az áfa rendszerében két ügylettípust különíthetünk el az e-kereskedelem kérdéskörében: az egyik az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, a másik pedig a távolsági é...