A jogi képviselőkön kívül nem árt, ha eladóként is tisztában vagyunk a rangsorcsere intézményével, mikor el kívánunk passzolni egy ingatlant. A kérelmek rangsorának cseréje nem minden adásvételnél fordul elő. Azoknál az ügyleteknél merül fel jellemzően, amelyeknél az ingatlanon valamilyen teher van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.) Az adásvételt megelőző tehermentesítésről ebben a cikkünkben írtunk. A kiindulópont, hogy a vevők alap...
Ahogyan a korábbi bejegyzésemben ígértem, közelebbről megvizsgáljuk az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat az előző két bejegyzésben megkezdett ösvény mentén haladva. Kezdjük az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.), illetve az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) társasházakra, ezen belül is a társasház nyilvántartására és a külön albetétek feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseivel. Az Inytv. szerint önálló ingatlanké...
Sok budapesti (vagy akár vidéki) társasház rendelkezik nagy, kihasználatlan padlástérrel, így sok lakóközösséget érinthet a lent kifejtett probléma, ezért fontosnak tartom, hogy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a többnyire csak lomok tárolására használt padlástér jogi jellegét, illetve az azt körüllengő összetett, viszont néhol ellentmondásos szabályozást. Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal! Mi is pontosan a padlás? A padlás egy köznyelvben elterjedt elnevezés, jogilag nincs egzakt de...
Már szinte mantraként terjedt el a budapesti lakóközösségek körében, hogy az alapító okirat módosításához a lakók 100%-os egyetértése kell. Az általános szabály alapján ez igaz is, azonban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) néhány kivételről is említést tesz. Az egyik (talán a legfontosabb) ilyen kivétel lesz ezen bevezető bejegyzés témája, de a sorozatot a társasházi tetőterek beépíthetősége és elidegenítése körüli jogi helyzet boncolgatásának szánjuk. A Tht. megenge...
Előző cikkünkben a vételi jog általános szabályait ismertettük, jelen cikkünkben a vételi jog érvényesítésének, illetve a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének folyamatát vesszük górcső alá. A vételi jog gyakorlása esetén a jogosult  a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron, egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Fontos azonban, hogy ezt az egyoldalú nyilatkozatot a kötelezettel közölni kell. Amennyiben határozott időre alapították a felek a vételi jogot, akkor...
Tegyük hozzá, hogy ahhoz, hogy valakinek egy ingatlanra vételi joga legyen, az ingatlan tulajdonosával mindenképpen meg kell erről állapodnia. Azonban, ha egyszer megállapodott vele, egy olyan hatalmasság birtokába kerül, amely alapján egyoldalú akaratelhatározásával akkor is megveheti az ingatlant, ha a tulajdonos azt nem akarja eladni. A felek erre irányuló szerződése önmagában még nem feltétlenül jelent teljes garanciát arra, hogy korlátlanul élni tudjon a vételi jog jogosultja e hatalm...
Akár beismerjük, akár nem, a legtöbb ember legelső gondolata az, ha egy papírpénzt lát heverni az utca kövén: vajon figyelnek? Eltehetem észrevétlenül? Biztos vagyok benne, hogy sok esetben el is teszik, mihelyst meglátják. Ezzel azonban hibát követnek el! Talán kevesen tudják, de kidolgozott jogi procedúrája van a talált tárgyakkal történő rendelkezésnek. Ezt a folyamatot ismertetem röviden ebben a bejegyzésben. A döntést aztán úgyis a találó hozza meg! A Polgári Törvénykönyvről szó...
Nincs ember, aki ne hallott volna a beszámításról. Ha tartozok valakinek, de ő is tartozik nekem, akkor mindenki a szíve mélyén azért érzi, hogy a két követelés összemérésével deríthető ki az igazság, hogy kinek áll fenn még mindig adóssága. Beszámításkor tehát az egyik kötelezett a tartozásába a vele szemben fennálló követelést beszámíthatja, amelynek következtében a tartozása a beszámított követelés erejéig megszűnik. A jog világa ezt az igazságot juttatja érvényre a beszámítás intézmény...