Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 4. részt. A társasházi közgyűlésre vonatkozó szabályok Joggal merülhet fel a kérdés az eddig olvasottak alapján, hogy ha a társasház létrehozása során az alapító okirat elfogadására az alapító tulajdonosok jogosultak, ami értelemszerűen az alapító okirat tulajdonosok általi aláírásával t...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 3. részt. A közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek elidegenítése A társasházakra vonatkozó alapvető szabályok bemutatása során már rögzítettük, hogy az egyes helyiségek külön vagy közös tulajdoni minőségének meghatározása az alapítók, illetve már bejegyzett társasházak esetén a mindenko...
A múlt héten egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 2. részt. A közös tulajdon és a külön tulajdon megkülönböztetése Ahogy arra már több ízben is utaltunk, a társasházakban egyszerre van jelen a külön és a közös tulajdonlás formája, és ahhoz, hogy egy épületen társasházat lehessen alapítani, a Tht.[1] értelmében legalább két, külön tulajdonként bejegye...
Az elkövetkező hetekben egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót adunk a társasházi tetőterek beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. A tetőtér-beépítés reneszánszát éli, melynek építészeti szempontból csak az épület szerkezeti elemei és a tervezők kreativitása szabhat határt. Örömteli lenne, ha a jog világában is ilyen szabadsággal találkoznánk, ha lakhatási kérdések megoldásáról van szó, azonban jogrendszerünk még kissé rugalmatlanabb és nehézkesebb megoldásokat igényel, me...
Tényleg.  A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:156. §-ban foglalt hatályos rendelekezés ellenére is, mely úgy szól, hogy „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.” Ez a normaszabály egybecseng a jelenleg hatályos Ptk. előtti időben a gazdasági társaságokról szóló törvény valóban tiltó szabályával, mely így megtévesztő. Csakhogy a normakörnyezet ma már merőben más és így a tartalom is. Nézzünk együtt utána! Bizonyára jártak már úgy, hogy a mindennapjaik során felmerült problémáj...
Az ingatlanpiac évek óta pezseg, jelenleg óriási az érdeklődés az új építésű lakásokra. A kormány számos intézkedésével indirekt módon, a kereslet fenntartásával támogatja az építőipart, mivel a lakáshoz jutás, a családok és a családalapítással együtt járó otthonteremtés támogatása kiemelt kormányzati cél.  A fiatalabb generációnál a legkedveltebbek a lakások, de az idősebbeknél már felmerül az igény, hogy inkább építési telket vásárolnak, ahol új házat húznak fel a saját ízlésüknek megfelelő...
Ha a felek házassága végleg megromlik és életközösségüket megszakítják, az érzelmi traumán túl számos rendezésre szoruló gyakorlati kérdéssel találják magukat szembe. Ezek között nem egyszerű feladat a piszkos anyagiak békés rendezése, ami jogilag nem más, mint maga a vagyonmegosztás. A vagyonmegosztás összetett jogintézményének természetesen könyvtárnyi szakirodalma van, azonban a szakmai blog műfaji kötöttségei nem teszik lehetővé, hogy ezzel általánosságban foglalkozzunk, viszont megviz...
A jogalkotó gyakran módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.), amelyben az elmúlt években az egyik fontos változás az ingatlanforgalmazáshoz kapcsolódó illetékkedvezményre vonatkozó szabályozás kialakítása volt. Jelen cikkünkben egy jogeseten keresztül világítunk rá arra, hogy az illetékkedvezmény igénybevétele olykor komoly jogértelmezési vitákat is felvethet a hatósággal, amelyből akár súlyos illetékfizetési kötelezettségünk is keletkezhet. Elöljáró...