Egy teremgarázsban lévő gépkocsi beálló adásvételének lebonyolítása nem is olyan egyszerű, mint amilyennek egy két-három milliós adásvételről gondolná az ember, különösen ha azzal szembesül a vevő, hogy a teremgarázs tulajdoni lapján több, mint harminc társtulajdonos szerepel. A társasház alapításánál ugyanis az egész teremgarázs egy albetétként került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, ezáltal az egész teremgarázsa gépkocsi beállókkal rendelkező tulajdonostársak osztatlan közös tulajdo...
A tetőtér beépítések reneszánszát éljük, ezért számos társasházi lakás tulajdonos szembesülhetett már azzal a költőinek egyáltalán nem nevezhető kérdéssel, hogy kötelezhető-e anyagi hozzájárulásra a társasházában, ha a felsőbb emeleten lakó, módosabb tulajdonos vagy egy ingatlanfejlesztő, beruházó liftet szeretne beszereltetni a társasház közös tulajdonában lévő épületrészbe (többnyire lépcsőház, pince stb). Joggal merül fel a kérdés, vajon kötelezhető-e bármelyik társasházi szomszéd arra, ho...
Biztos több tulajdonosnak fordult már meg hasonló gondolat a fejében, miután az albérlője többszöri felszólítás ellenére már hónapok óta nem fizette a bérleti díjat. A tulajdonosok felháborodása érthető, és egyesek szerint morálisan el is fogadható a címben szereplő cselekmény, a jog viszont nem tolerálja az effajta „önbíráskodást”. Igen „önbíráskodást”, hiszen a tulajdonos a bérleti szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a tulajdonát képező lakás birtoklásának, illetve használatá...
Lakás – helyiség? Önkormányzati – magántulajdonú? A bérelt ingatlanokat két nagy csoportba sorolhatjuk; a lakások, vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (röviden helyiségek) csoportjába. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatának lehetőségével, egyedi fűtési móddal, valamint vízvételi lehetőséggel rendelkezik. Ezzel szemben a helyiség olyan ingatlan, ami kizárólag ipari, ép...
A telekadó alanyával kapcsolatos bejegyzésem középpontjába a telki szolgalom került, ám a terjedelmi korlátok miatt adós maradtam ezen jogintézmény alaposabb ismertetésével. Nem feledvén a használati jogok bemutatása során tett ígéretem sem, elérkezettnek látom az időt a két elvarratlan szál összefonására, hogy megtudjuk, miként kerülnek a modern polgári jogviszonyokba uralkodók és szolgálók! A telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa valamilyen számára előnyős cél érdekébe...
Korábbi blogbejegyzésemben egy megtörtént esetet feldolgozva mutattam be, hogy gyönyörű látványtervek ide, elvi építési engedély oda, nem minden építési beruházás felel meg a CSOK igénybevételére vonatkozó feltételeknek. Több megkeresést is kaptam a bejegyzésemet követően az „új lakás” fogalmának értelmezése vonatkozásában, ugyanis a szóban forgó rendelkezés jelentős fejtörést tud okozni. A CSOK igénybevételét a kormány az új és a használt lakások vonatkozásában külön rendeletben rendezte....
A települési önkormányzatok rendeletben dönthetnek a helyi adók bevezetéséről, amelyek saját bevételként az önkormányzati autonómia egyik legjelentősebb biztosítékai. Az önkormányzatok adó-megállapítási joga közel sem korlátlan, hiszen a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rögzíti a kereteit, amely a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. Az esetek többségében ez a keretrendszer az önkormányzatok önkényes adókivetését akadályozza meg, azonban jelen bejegyzése...
Talán az Airbnb-bummnak köszönhetően, talán azért, mert a tulajdonosok többsége nem szívesen költ a bérbe adott lakására, de tény, hogy kevés az elérhető árú, mégis jó minőségű albérlet a lakáspiacon. Emiatt sokan kompromisszumra kényszerülnek és kivesznek egy olcsóbb, ám az igényeiknek nem 100%-ban megfelelő lakást, beköltöznek, majd telnek a hónapok, és egyre zavaróbbá válik a szocreál konyhabútor, a kopott mosdókagyló vagy a virágmintás tapéta. De hát olyan jó helyen van ez az albérlet,...