Előző cikkünkben a vételi jog általános szabályait ismertettük, jelen cikkünkben a vételi jog érvényesítésének, illetve a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének folyamatát vesszük górcső alá. A vételi jog gyakorlása esetén a jogosult  a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron, egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Fontos azonban, hogy ezt az egyoldalú nyilatkozatot a kötelezettel közölni kell. Amennyiben határozott időre alapították a felek a vételi jogot, akkor...
Tegyük hozzá, hogy ahhoz, hogy valakinek egy ingatlanra vételi joga legyen, az ingatlan tulajdonosával mindenképpen meg kell erről állapodnia. Azonban, ha egyszer megállapodott vele, egy olyan hatalmasság birtokába kerül, amely alapján egyoldalú akaratelhatározásával akkor is megveheti az ingatlant, ha a tulajdonos azt nem akarja eladni. A felek erre irányuló szerződése önmagában még nem feltétlenül jelent teljes garanciát arra, hogy korlátlanul élni tudjon a vételi jog jogosultja e hatalm...
Akár beismerjük, akár nem, a legtöbb ember legelső gondolata az, ha egy papírpénzt lát heverni az utca kövén: vajon figyelnek? Eltehetem észrevétlenül? Biztos vagyok benne, hogy sok esetben el is teszik, mihelyst meglátják. Ezzel azonban hibát követnek el! Talán kevesen tudják, de kidolgozott jogi procedúrája van a talált tárgyakkal történő rendelkezésnek. Ezt a folyamatot ismertetem röviden ebben a bejegyzésben. A döntést aztán úgyis a találó hozza meg! A Polgári Törvénykönyvről szó...
Nincs ember, aki ne hallott volna a beszámításról. Ha tartozok valakinek, de ő is tartozik nekem, akkor mindenki a szíve mélyén azért érzi, hogy a két követelés összemérésével deríthető ki az igazság, hogy kinek áll fenn még mindig adóssága. Beszámításkor tehát az egyik kötelezett a tartozásába a vele szemben fennálló követelést beszámíthatja, amelynek következtében a tartozása a beszámított követelés erejéig megszűnik. A jog világa ezt az igazságot juttatja érvényre a beszámítás intézmény...
Nem minden ingatlan-adásvételnél fordul elő, hogy a vevő a teljes vételárat kicsengeti a szerződés aláírásakor. Sokan hitelt vesznek fel, vagy az ingatlanon valamilyen beruházást hajtanak még végre, tehát számos egyéb oka lehet annak, hogy a vételár a felek által meghatározott későbbi időpontban kerül megfizetésre. Ilyen esetekben a tulajdonos külön okiratba foglalt bejegyzési engedéllyel adja hozzájárulását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, amit mindaddig nem a...
Szinte minden aktív korú, dolgozó embert érint a köznyelvben csak „túlóraként” elhíresült munkavállalói extra tehervállalás. Van, akit nagyobb, van, akit kisebb mértékben, de személy szerint még nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy eddig valamennyi munkanapján haza tudott menni a munkaideje lejártát követően. Kérdés, hogy az emberek tudják-e, hogy mi a túlóra munkajogi vetülete, maximalizált mértéke és anyagi következményei? Kezdjük talán a terminológia pontosításá...
Az ember nem robot. Elképzelhető, hogy néhány évtized múlva eljutunk odáig, hogy a munkahelyek többségén gépek veszik át az emberek munkáját, amíg azonban ez nem történik meg, addig az ember kénytelen tolni a szekeret. Az ember pedig elfárad, pihenésre van szüksége, szükségletei vannak, amikre időt kell szakítania, nem csak hétvégén, hanem akkor is, ha dolgozik. Ezt kívánja a jog biztosítani a legrövidebb pihenőidővel, a munkaközi szünettel, amelyet a munkáltató köteles biztosítani a munkavál...
Nem. Aki az ingatlan tulajdoni lapján, a cím mögött a „felülvizsgálat alatt” megjelölést látja, ne kezdjen el azon aggódni, hogy esetleg valami probléma van az ingatlannal. Az e mögött megbúvó egész eljárás alapvetően a 2015-ben indult központi címregiszterrel van összefüggésben. A központi címregiszter, hétköznapi nevén a KCR egy olyan egységes, központi nyilvántartás, amely a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egys...