A bankok előszeretettel alkalmazzák a kezességet mint hitelbiztosítékot arra az estre, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem tudja rendezni a hitelező felé fennálló tartozását. De milyen lehetőségei vannak a kezesnek, ha az adós helyett kifizeti a hitelezőt? Jelen cikkünkben erre keressük a választ. Mi a kezesség? A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre, melyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog helyette fizetni...
2019. augusztus 12-től módosultak a végrehajtással összefüggő egyes igazságügyi miniszteri rendeletek. Jelen cikk az olvasókat leginkább érintő változásokat tekinti át. A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.) A Vüsz. egyes rendelkezései a jogalkalmazói visszajelzésekre tekintettel kerültek módosításra, a módosítás célja a végrehajtási eljárás hatékonyságának és a szabályok egyértelműsítésének biztosítása. A rendelet legszembe...
Közeleg az év vége, azonban a munkavállalónak van még 20 nap szabadsága. Ilyen szituációkat év végén már nem lehet orvosolni, hiszen a munkáltató oldaláról megy az év végi hajtás, nem alkalmas az időpont a szabadságra. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkavállalónak sem alkalmas családi vagy egyéb okok miatt. A munkáltató ideges, mert kiadni már nem tudja, pénzben pedig nem lehet megváltani. Emiatt szeretné megbüntetni a munkavállalót, mert úgy érzi, a munkavállaló saját hibájából került e...
A köznyelvben gyakran „eltartási” szerződésként emlegetett szerződések esetében sokszor nem egyértelmű, hogy ezalatt tartási, életjáradéki vagy esetleg öröklési szerződést ért-e az illető. A szerződések hasonlósága miatt nem meglepő a fogalomzavar e téren. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a három szerződés főbb különbségeit. Tartási szerződés esetében a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, gondozására köteles, amely kiterjed a tar...
Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a „levegőben lógva várja”, hogy elévüljön. Mikor behajthatatlan egy követelés? A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja...
Nemrégiben történt, hogy egy amerikai fagylaltárus megelégelte az influencerek életvitelét, akik rendszeresen ingyen fagyiért álltak sorba a fagyiskocsijánál, cserébe azonban pénz helyett csupán Instagram-, Facebook-, Twitter-bejegyzésekkel fizettek. Az árus kijelentette, hogy azok a vendégek, akik ingyen fagylaltot kérnek, és cserébe csak meglebegtetik a közösségi oldalakon, hogy ott jártak, nem hogy ingyen nem kapnak fagyit, de dupla árat kell fizetniük érte. Nem mindenkinek szimpatikus ...
A köznyelvben gyakran használt garancia kifejezés hallatán általában a jótállás intézménye jut eszünkbe, mellyel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, most azonban a Polgári Törvénykönyvben fellelhető garanciát vesszük górcső alá. Mi is az a garanciaszerződés? A Ptk. meghatározása szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén köteles a jogosultna...
Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a haszonélvezet alapítása után is keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Jelen cikk a legtipikusabb eseteket hivatott feldolgozni, példákkal tarkítva. Korábbi blogbejegyzésünkben foglalkoztunk már azzal, hogy amennyiben valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant kíván megvásárolni, a tulajdonjog megszerzésén kívül a haszonélvezetről történő lemondás után szintén illetéket kell fizetnie. A fizetendő illeték a lemondás jogcímétől függ, ugyanis ell...