A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban. Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi alkalmasságának igazolása érdekében hadd támaszkodjon anyavállalatára) azonban sajátos eredményre vezetett: az ...
Fontos változást hozott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő,  2018. január 1-jén hatályba lépett módosítása a szakember-csere tekintetében.  A törvény-módosítás keretében az alapvetően a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatály...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) által szabályozott meglehetősen nagy számú kötelezően érvényesítendő kizáró ok között kiemelt helyet foglal el a – közbeszerzési szakmai zsargonban gyakorta csak „off shore” kizáró okként aposztrofált – 62. § (1) bekezdés k) pont [és azon belül is a kb) alpont] szerinti kizáró ok. A kiemelt jelleg egyfelől abban mutatkozik meg, hogy ezen kizáró ok az uniós eljárásrend szerinti közbeszerzéseken túl minden esetben köt...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
Az előző bejegyzésünkben általánosságban írtunk a részekre bontás tilalmáról, kiemelve a részekre bontás tilalmával kapcsolatos szabályok téves értelmezésének néhány tipikus példáját, de már akkor jeleztük, hogy a következő posztban a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent Példatár egyes fontosabb elemeire külön is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Ígéretünkhöz hűen alább jelentkezünk a folytatással. A Példatár, amint azt a megelőző posztban is kiemeltük, a Közbeszerzési Hatóság, a Minisz...
Amint ismeretes, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a nemzeti eljárásrendben bevezetett egy sajátos eljárás-típust: az összefoglaló tájékoztatással meghirdetett nyílt/meghívásos/tárgyalásos eljárást. (Lásd a Kbt. 113. §-át) Az eljárás alkalmazása sok szempontból állította kihívás elé az ajánlatkérőket (és ajánlattevőket egyaránt), melyek közül többet a Kbt. 2016. november 1-jétől hatályos módosítása megoldott. Ami nem változott azonban, az az alap...
Jelen bejegyzés keretein belül a közbeszerzések örökzöld témáját, a részekre bontás tilalmát tárgyaljuk, melynek az ad különös aktualitást, hogy a kérdéskör kapcsán a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei jogú Városok Szövetsége közös álláspontját tükröző Példatár került közzétételre a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Tekintettel arra, hogy a téma igen szerteágazó, illetve hogy a Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2017. június 9-ei (2017. évi 95. ...