Egy korábbi írásunkban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának megsértésével összefüggő egyik kizáró okkal, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjával kapcsolatos jogesettel foglalkoztunk. Ahogy arról a hivatkozott bejegyzésünkben már említést tettünk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 májusában jelentette meg az ajánlatkérő szervezetek számára készült „Kartellgyanús közbeszerzés” című tájékoztató füzetét, tovább...
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) évek óta fokozott figyelmet fordít a (közbeszerzési) kartellekkel szembeni küzdelemre. A GVH sajtóközleménye szerint a 2017 elején megjelent „Kartellgyanús közbeszerzés?” című tájékoztató füzet az ajánlatkérőket hivatott segíteni a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárásoknak a kartellezés számára kedvezőtlen kialakításában. Jelen bejegyzésünk alapjául a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közelmúltban...
Biztos ismerik azt az érzést, amikor munkából hazafelé jövet a lift ajtaján meglátják az éves rendes közgyűlésre a közös képviselő által kiragasztott meghívót és fájdalmasan felsóhajtanak, hogy megint az életükből három értékes órát fognak elpazarolni a többi tulajdonostársuk csatározásait hallgatva. Sokan pont a korábbi negatív tapasztalatok okán távol tartják magukat a társasházi közgyűlésektől, pedig az ezeken való részvétel erősen indokolt, mivel fennáll annak a veszélye, hogy olyan ha...
Tapasztalataim szerint még a postai „szakzsargonban” járatosabb személyek körében is szemöldökráncoláshoz vezet a tértivevény jelzéseinek értelmezése, amikor a küldemény kézbesítésének meghiúsulása miatt visszatér a levél csalódott feladójához. Bár első olvasatra feltámadhat bennünk ez a gyanú, a jelenleg alkalmazott 7 db visszaküldési ok meghatározása nem a Magyar Posta kreatív csapatának köszönhető, a jogszabály által rögzített elhatárolás ugyanis a lehetséges jogkövetkezmények szempontj...
Nem szükséges különösebb jártasság az ingatlanügyletek körében annak érzékeléséhez, hogy a gyakorlatban a címben felvázolthoz képest komolyabb vételi szándék esetén kerül sor vételi jog alapítására, mégis ezzel a példával érzékeltethető legjobban ezen jogintézmény lényege: egyelőre állapodjunk meg a vétel feltételeiről, és ha elérkezettnek látom az időt, egy egyszerű nyilatkozattal megszerzem az ingatlanodat. Figyelemmel arra, hogy a vételi megállapodás ingatlan tulajdonjogi viszonyait éri...
Már-már közhely, hogy véget ért a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot követő hét szűk esztendő, és ismét szárnyal az újépítésű lakások piaca. A fejlesztők beruházási kedvét az olcsó hiteleknek köszönhető megnövekedett keresleten túl a jogalkotó is ösztönzi adókedvezménnyel. Mindezek hatására nagyon megszaporodtak az újépítésű projektek. Félő azonban, hogy a jelen állás szerint csak 2020. január 1. napjáig hatályban lévő, újépítésű lakások értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfa k...
A régi slágerekből és hirdetésekből jól ismert címbeli szófordulat ugyan nem található meg a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban, de mégis megvan a módja annak, hogy az ajánlatkérő szervezetek a közbeszerzési eljárás befejezéseként a szerződést megkötni kívánó, „komoly szándékú” ajánlattevőre találjanak. Az ajánlati biztosíték jogintézménye – olykor borsos összegekkel - hivatott biztosítani az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségek megtartását. Mindamellett, hogy az ajánla...
Míg a témakörben készített előző bejegyzésemben megvizsgált esetben az ajándékozó körülményeinek megromlása indokolta az ajándék visszakövetelésének lehetőségét, addig a most sorra kerülő esetek többnyire az ajándékozó és a megajándékozott közötti viszony elmérgesedésének következményeiként merülnek fel. A súlyos jogsértésre vagy feltevés meghiúsulására alapított visszakövetelések jellemzően a családalapítás megsegítésének szándékával juttatott ingatlan ajándékok körét érintik, amikor az a...