A Kúria 2019 májusában Pfv.V.20.231/2018/11. sz. ítéletében a szabálytalanság jogkövetkezményeként a megítélt támogatás visszafizetéséről határozott. Bevezetésként szükséges megjegyezni, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott szabálytalanság miatt indult eljárás esetén a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a kifizetett támogatás szabálytalansággal érintett részét vagy egészét visszakövetelni, és a megítélt támogatást csökkenteni. Te...
A témához kapcsolódó előző cikkünkben elsősorban azokat a szabályokat tekintettük át, amelyek a várandósság bejelentésétől a szülési szabadságig terjedő időszakban irányadóak a munkáltató és a várandós munkavállaló számára. Az alábbiakban azokat az eseteket vesszük sorra, amikor a várandósság okán már nem végez munkát a kismama, erre ugyanis többféle jogcím – és persze hozzá kapcsolódó jogkövetkezmény – alapján is sor kerülhet. Mindenekelőtt kezdjük a legáltalánosabb távolléti formával, a ...
Bátran kijelenthetjük, hogy aki járt már el bármilyen hivatalos ügyben egy cég tulajdonosaként vagy képviselőjeként, az pontosan tudja, hogy sokszor egy egyszerű jogügylethez is mennyi nyilatkozatot, adatot és dokumentumot kell benyújtani. Rudolf se járt másképpen, amikor az általa képviselt cégnek kívánt új bankszámlát nyitni. A sok kitöltendő dokumentum és feltöltendő adat közepette pedig szembe találta magát az alábbi feladattal: kérjük megnevezni a cég tényleges tulajdonosait! Igen ...
Munkáltatóként (és természetesen munkavállalóként is) az egyik legnagyobb gyakorisággal előforduló, az általánostól eltérő szabályok alkalmazását igénylő körülmény, amikor a munkavállaló anyai örömök elébe néz. Jelen cikkünkben ezen szabályok áttekintésével igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az esetleges félreértésekből fakadó problémák ne árnyékolják be a várandósság időszakát. Mindenekelőtt rögzítendő, hogy a munkavállalót a gyermekvállalással összefüggésben alkalmazandó munkajog...
A cikksorozatunk első részében már röviden meghatároztuk, hogy mi a teendő akkor, ha a velünk szemben fennálló követelésen az arra jogosult zálogjogot alapít egy harmadik fél javára. A cikksorozat második részében pedig megvizsgáltuk, hogy a zálogjog-alapítás pontosan mennyiben és hogyan érinti az eredeti kötelezett esetleges ellenköveteléseit. Jelen cikkünkben az elzálogosított követelés alapjául szolgáló szerződés módosításának és megszüntetésének lehetőségével foglalkozunk. Gyorsan elev...
A jogszabályok szövevényes rendszerében való eligazodás sokszor okoz nehézséget a mindennapi jogalkalmazás során. Jelen cikkünkben két kormányrendelet közötti „meccs” eldöntésére törekszünk annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy minden esetben kell-e a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-építési naplót vezetni. A ring egyik oldalán: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex). A...
Az internetes kommentmezők visszatérő eleme a webes olvasási szokásokról cinikus képet festő tldr (too long, didn’t read!) mozaikszó használata, amely arról hivatott informálni a kommentált tartalom szerzőjét, hogy a szöveget annak terjedelmessége miatt nem olvasták el, arról a tényleges tartalom ismerete nélkül alkotnak véleményt. Nagy bizonyossággal feltételezhetjük, hogy a fáradságos munka árán megalkotott, novelláskötet terjedelmű adatkezelési tájékoztatókat is a tldr jelenség részekén...
A hiánypótlási felhívás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése, azonban ez nem jelenti azt, hogy a hiánypótlási felhívást korlátok nélkül alkalmazhatja ajánlatkérő. Ügyfeleink részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően milyen dokumentumok utólagos benyújtására, hiánypótlására van lehetőség, pontosabban milyen körben köteles az ajánlatkérő hiánypótlást elrendelni. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések k...