Folytatjuk a korábbi cikkünkkel elindított témakört és ezúttal az új polgári anyagi kódex által bevezetett jogintézményt, a fedezeti szerződést mint kárszámítási módot vesszük górcső alá. Az első kérdés: miről is van szó? Milyen szerződés minősül fedezeti szerződésnek? Idézzük is fel rögtön a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó szakaszát! A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés sza...
Korábbi bejegyzésünkben részletesen foglalkoztunk az ajánlatban bemutatott szakemberek értékelésének buktatóival, melyek rosszabb esetben az ajánlat érvénytelenségét, de jobb esetben is a szerződés teljesítésének megnehezítését eredményezhetik. Aktuális bejegyzésünkben a Döntőbizottság D.14/7/2019. számú határozatán keresztül mutatjuk be, hogy a Döntőbizottság miként ítélte meg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérői lépéseit a szakmai tapasztalat értékeléséve...
A biztosítás témakörével már több korábbi cikkünkben is foglalkoztunk. Most pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egy igen speciális, ám annál lényegesebb esetét vesszük górcső alá. Képzeljük el az alábbi esetet! Történt egyszer, hogy főhősünk, Rudolf hosszabb időre állandó használatba kapta a barátja tulajdonában lévő autót. Az egyszerűség kedvéért ez a barát Rudolfra bízta az autó üzemben tartásával kapcsolatos valamennyi teendőt, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ...
A jogorvoslati eljárás belépője az ügyfélképesség. A Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtásához fűződő jogot az alábbiak szerint határozza meg: „148. § (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati...
A Közbeszerzési Hatóságnak (továbbiakban: Hatóság) a Közbeszerzési Szemle legutolsó, 2018. évi 12. számában közzétett állásfoglalása szerint „az aláírás-pecsét nem feleltethető meg cégszerű aláírásnak”. A mai sietős, „nincs időm” világban ilyenkor könnyen hátra is dőlhetnénk, azzal, hogy „na, végre” és már lapoznánk is tovább a következő hírre. Ez esetben azonban bele is estünk abba a hiába, hogy nem olvastuk végig az állásfoglalást vagy ezt a cikket. A közbeszerzési gyakorlatot érintő ...
A Kbt. 76. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok keretében a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékeljék, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ajánlatkérői oldalon tehát elsődleges kötelezettségként jelentkezik, hogy az alkalmazott értékelési részszempont valóban jelentős hatással leg...
Jogalkotási kötelezettségének az utolsó pillanatokban eleget téve módosította az Országgyűlés a védjegytörvény számos rendelkezését, melyek közül a grafikai ábrázolhatóság kritériumának eltörlését választottuk jelen cikkünk témájává. A 2019. január 1. napjától hatályos módosításokat a 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv indukálta, melynek elsődleges céljaként a közösségi tagállamok védjegyjogi szabályainak egységesítését és egyszersmind a védjegyjogi rendszerek korszerűsítését...
Korábbi cikkeinkben már betekintettünk a közlekedési balesetek főbb kárrendezési kérdéseibe. Most pedig egy olyan esettel foglalkozunk, mely a karácsonyi ünnepek után  sajnos jó néhány lakástulajdonos rémálmává vált. Képzeljük el az alábbi esetet! Főhősünk ismét Rudolf, aki a nagy sürgés-forgásban úgy ment el otthonról, hogy nem kapcsolta le az égősort a karácsonyfán. Később a főtéren, kezében egy bögre forralt borral éppen kezd teljesen átszellemülni a városi betlehemes előadás közb...