Korábbi cikkünkben már körbejártuk a feketemunka fogalmát és a munkaügyi ellenőrzés során kiszabható munkaügyi bírság mértékét is. A bírságon túl azonban további súlyos következményekkel kell számolnia annak, akit „feketézésen” érnek: lássuk, mit kockáztat a foglalkoztató és mit a foglalkoztatott, ha fény derül a „sötét viszonyra”! Foglalkoztatói szempontból igen fontos szabályváltozás, hogy 2018. január 1-jétől szigorították a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó...
Előző blogcikkünkben röviden bemutattuk a szabálytalansági eljárást, mint sui generis önálló eljárásrendet. Ígéretünket megtartva jelen sorokkal arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogy milyen eljárásban és hogyan születik meg a szabálytalansági eljárások leggyakoribb következménye, a szabálytalansági döntés. A szabálytalansági eljárás megkezdésének feltétele a szabálytalansági gyanú kialakulása. A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek tagjai (sic!, azaz bármely kormányt...
A csillagok szerencsétlen állásán kívül nem szükséges különösebb összetevő ahhoz, hogy ártatlan külső szemlélőből egy jogvita vagy éppen egy büntetőügy elbírálásához szükséges információval rendelkező tanúvá váljunk. Bár a tanúzás alapvető állampolgári kötelezettség, az idéző végzés érkezése keveseket tölt el örömmel és büszkeséggel, amely talán valamelyest orvosolható, ha megismerjük a tanúzáshoz kapcsolódó jogainkat és kötelezettségeinket – ezúttal a munkajog szemszögéből. Ha túltesszük ...
A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Info tv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a kkv-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára. A törvényjavaslat hivatalos indokolása világosan rögzíti, hogy a normaszöveg kiegészítése az adatvédelmi hatóság jogalkalmazá...
Fekete, fekete, fekete… hangzik a lüktető ismétlés Babits Mihály Fekete ország című versében. Nem ezzel a lehangoló látomással kívánunk párhuzamot vonni a feketemunkáról szóló cikksorozatunkban, csak a téma komolyságára kívánjuk eme felütéssel a Kedves Olvasó figyelmét felhívni. Bár napjainkra sokat fehéredett a gazdaságunk, de még mindig elterjedt a feketemunka. Annak szankcionálása és a kapcsolódó hatósági ellenőrzés azonban nem ismert teljeskörűen a foglalkoztatók körében. Sőt maguk a f...
Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában 2017 júniusában közzétett útmutatójáról (a továbbiakban: Útmutató), valamint Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját tükröző példatár (a továbbiakban: Példatár) legfontosabb megállapításairól. Mind az Útmutató, mind pedig a Példatár kiadásának határoz...
A bírósági igényérvényesítés folyamatának elsőként jelentkező, de az egyik legbosszantóbb akadályának számít a keresetlevél kézbesíthetetlensége, amely probléma sztenderd megoldásaként alkalmazott hirdetményi kézbesítés–ügygondnok kettős sajnos meglehetősen költséges és időigényes alternatívát kínál. De milyen lehetőségünk adódik még, amikor az adósunk „Ha nem tudom, nem fáj!” felkiáltás mellett tűzzel-vassal arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a postai kézbesítés teljesítését? Sárkány e...
A számítási hiba javítása az ajánlatban található pontatlanságok orvoslására szolgáló jogintézmény, melynek célja az érvényes ajánlattétel és a közbeszerzési eljárás eredményességének elősegítése. Hangsúlyozni szükséges, hogy a számítási hiba javításának mellőzése súlyos jogsértésnek minősül, melyre számos határozatot találunk a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) gyakorlatában. A számítási hiba javítása az ajánlati kötöttséget részben feloldó jogintézmény, így al...