A kereskedelmi tevékenységet folytatók számára az élet- és vagyonvédelem biztosításának legpraktikusabb módja a megfigyelni szándékozott terület kamerákkal történő felszerelése. Az „őrszemek” puszta látványuknál fogva még abban az esetben is alkalmasak a hatósugarukba kerülők magatartásának befolyásolására, ha történetesen nem is állnak effektív üzemeltetés alatt. Ezen pszichológiai tényezőnek is köszönhetően a személyes és otthoni tevékenység körén kívül eső magáncélú kamerás megfigyelés oly...
Az ajánlatkérők különös gondossággal kötelesek eljárni a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint összeállított ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták rendelkezésre bocsátásakor. A bírálat alá eső dokumentumok között a szakmai önéletrajz kiemelt jelentőséggel bír, így javasolt pontosan meghatározni azokat a tartalmi elemeket, melyeket az önéletrajznak tartalmaznia kell. Természetesen mérlegelni kell mindemellett azt is, hogy milyen adatok kérhetők be jogszerűen a gazdasági szereplőktől az alkalmassá...
Bár az „Én házam, az én váram!” birtokvédelmi alapvetésének kifejezésre juttatása érdekében általánossá váltak az ingatlanok falain, kerítésein és kapuin elhelyezett privát térfigyelő kamerák, az ehhez kapcsolódó jogi háttérrel feltehetően kevés kameratulajdonos és „tv-szereplő” van tisztában. Jelen cikkünkben azokat a legfontosabb tudnivalókat vesszük sorra, amelyek birtokában könnyebben meggyőződhetünk arról, hogy az üzemeltetni kívánt kameránkkal nem sértünk-e bármiféle jogi szabályozást. ...
A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítése kapcsán gyakran felmerülő probléma a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók kérdésköre. Jelen cikkünkben az alvállalkozói minőség megítéléséhez, továbbá az alvállalkozók igénybevételéhez kapcsolódó bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozásában igyekszünk támpontokat adni. A Kbt. 3. § 2. alpontjában megjelenő hármas feltételrendszer alapján alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbesz...
Korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a biztosító a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján csak akkor fizet, ha a gépjárművünk üzemeltetése során okozunk kárt. Továbbá körbejártuk az üzemeltetés fogalmát is. Igen ám, de mi van akkor, ha a gépjárművünk egyik utasa okozza a balesetet? Vajon akkor is a mi biztosítónk köteles fizetni? Képzeljük el az alábbi helyzetet! Rudolf – okulva a korábbi esetekből – ezúttal barátja utasaként vesz részt a közlekedésben. Az egyik piros lámpáná...
Minden bizonnyal Olvasóink is találkoztak már a közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlati kötöttség meghosszabbításáról rendelkező ajánlatkérői tájékoztatással, esetlegesen a meghosszabbított ajánlati kötöttség elteltét követően az ajánlati kötöttség ismételt meghosszabbításával. Jogosan merülhetnek fel – különösen az ajánlattevőként eljáró – Olvasóinkban az alábbi kérdések: Meddig „húzhatja el” az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát? Hány alkalommal hosszabbíthatja meg az ajánlat...
Kompromittáló bulifotók az Insta-sztoriban, meztelenkedés a Snapchaten, „élőzések” a Facebookon: talán észre sem vesszük, hogy a közösségi média fejlődése és fokozatos térhódítása egyúttal folyamatosan növeli a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog lehetséges megsértésének felületeit is. A pillanat hevében nyilvánosságra kerülő felvételek felhasználási módjainak csupán a fantázia szab korlátokat, azonban ami az egyik oldalon egy jó poénnak indul, az az elszenvedőnek megszégyenü...
Több korábbi cikkünkben foglalkoztunk már a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Most pedig megvizsgáljuk azt az igen fontos kérdést, hogy vajon minden esetben fizet-e a biztosító, ha autóval kárt okozunk. A fenti kérdésre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12. § rendelkezése alapján igen könnyen és egyszerűen megadhatnánk a választ. Hiszen a jogalkotó egyértelműen rögzíti, hogy a biztosítás a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra terjed k...