Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel. Bevezetés Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el. Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre. A hegyközségi szervezetrendszer A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Nem állunk meg, jön a következő tétel: a hegyközségek. A téma összetett, így két cikkben dolgozzuk fel. Az első részben a hegyközségek fogalmát és feladatait ismertetjük, míg a második részben a hegyközségek szervezetrendszerével, területi és országos szerveivel foglalkozunk. Mik azok a hegyközségek? Ha becsukjuk a szemünket és magunk elé képzelünk egy borvidék...
Bár egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az eljárások becsült értéke jogszerű meghatározásának jelentőségével, de egy döntőbizottsági határozat alapján úgy látjuk, érdemes visszatérni ehhez a témakörhöz. Korábbi elemzésünk központi elemét a becsült érték kérdéskörének szempontjából megkerülhetetlen, azóta is irányadó, A becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyú, a Közbeszerzési Tanács által kiadott Útmutató képezte, egy másik ...
Előző cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Második cikkünkben arra keressük a választ, hogy mikor engedélyezett feltüntetni egy bor származási helyét, legyen az akár tokaji, szekszárdi vagy somlói.  Borjogi cikksorozatunk következő témája tehát a földrajzi árujelzők kérdésköre. 1. A földrajzi árujelzők fogalma, funkciója A földrajzi árujelzőkre vonatkozó hazai (nemzeti) szintű szabályozás legfontosabb forrása a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 19...
16 év hosszú idő. Ennyi idő alatt gyerekeink (szinte) felnőnek, a fák megerősödnek, az újonnan telepített szőlőből készült borokat pedig leginkább csak emlékeinkben őrizzük. Ennyi idő után időszerű lehet egy törvényt is felülvizsgálni, esetleg újra cserélni, amint történt ez a hatályos bortörvénnyel is. Kellett-e nekünk új törvény? Az Országgyűlés tavaly év végén megalkotta a szőlészetről és borászatról szóló új törvényt, amely 2020. évi CLXIII. törvényként Magyarország új Bortörvény...
Lehet-e a Kbt. 115. §-a szerinti közbeszerzési eljárás keretében az építési beruházás megrendelése mellett eszközöket is beszerezni; ha igen akkor milyen feltételekkel? Fontos kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.418/15/2020 számú határozatával. A kérdés különösen foglalkoztathatja azon ajánlatkérőket, akik valamilyen pályázat útján valósítanának meg egy komplex beruházást (pl. óvoda építése és felszerelése). 2021-ben már nem újdonság, hogy a Kbt. 115. §-a szerint...
Építési beruházások esetén minden esetben a közbeszerzési dokumentáció részét képezi az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás. Ezen költségvetés tételenkénti kitöltésével és azok megfelelő értékeinek summázásával alakul ki az ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár. Az árazatlan költségvetés a szakmai standardok alapján akként épül fel, miszerint minden munkatételhez rendelhető/megajánlható egy anyag egységár és egy díj egységár, amelyek mennyiségi szorzó...