Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak.  Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja. Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelke...
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben. Így a kedves Olvasó már tisztában van a szerzői jogi védelem ún. területi és minőségi követelményével. Jelen cikkünkben pedig számba vesszük, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak, azaz nem részesülnek szerzői jogi véd...
A GDPR hatálybalépését követően született hatósági határozatok visszatérő eleme annak vizsgálata, hogy az eljárás alá vont adatkezelő eleget tett-e az adatvédelmi incidens bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. Létezik ilyen kötelezettség? Egyáltalán mi az az adatvédelmi incidens? Ha ezekre a kérdések elbizonytalanítják, akkor kövesse figyelemmel a témával foglalkozó cikksorozatunkat! Az adatvédelmi rendelet definíciója alapján adatvédelmi incidens az adatbiztonság olyan sérelme, amely...
A Kbt. 2019. év végi módosításának eredményeként 2020. február 1. napjától változnak a szakemberekre vonatkozó eljárási szabályok. Az új szabályozás értelmében a felolvasólap és az önéletrajz közötti ellentmondás – eredménytelen felvilágosítást és hiánypótlást követően – az ajánlat érvénytelenségének a következményével járhat: „Kbt. 71. § (9) A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezd...
Az alkotás iránti vágy talán már a kezdetektől része az ember személyiségének, legyen szó akár egy túlélést szolgáló eszközről vagy egy lelket tápláló művészeti alkotásról. De persze a büszkeség is része emberi mivoltunknak, amiért szeretnénk megkülönböztetni és megvédeni alkotásunkat másoktól, legyen szó akár Elton John legújabb daláról vagy Jolánka néni receptes füzetéről. Jelen cikksorozatunk első részében megvizsgáljuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műv...
Talán a gépjárművel közlekedők egyik legrosszabb rémálma, ha az egyedül hagyott, leparkolt gépjárművükhöz visszatérve felfedezik, hogy azt bizony valaki megrongálta. És talán még bosszantóbb egy ilyen eset akkor, ha még fizetett is az illető a parkolásért. Na, igen ám, de ilyen esetben ki kötelezhető kártérítésre? Meg kell-e térítenie a kárt a fizetős várakozóhely használatát biztosító üzemeltetőnek? Jelen cikkünkben tehát azt vizsgáljuk, hogy vajon kötelezhető-e a parkoló gépjárműben b...
A munkaviszony megszüntetésének mindkét fél számára legrugalmasabb módja az erre vonatkozó közös megegyezéses megállapodás létrehozása, mégis tapasztalataink szerint az egyik legtöbb bizonytalanság éppen ezt a jogintézményt övezi. A megállapodás tartalmi elemeiről korábban már megjelent egy írás a blogon, ott azonban nem esett szó a legelső lépésről: hogyan kezdeményezzük a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést, illetve miként reagáljunk egy ilyen kezdeményezésre? A címben hivatkoz...
A szerződéskötést követően az ajánlatkérőt a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokra, így a szerződésszegésre kiterjedően is közzétételi kötelezettség terheli. Az ajánlatkérőt terhelő adminisztratív jellegű közzétételi kötelezettségek nem szűnnek meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény feladásával. Természetesen a Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le, azonban az ajánlatkérőt – részben az átláthatóság növelése, rés...