Gyakran találkozunk a foglaló fogalmával, ha ingatlant kívánunk megvásárolni, de tulajdonképpen mire is szolgál és milyen buktatói vannak a gyakorlatban? A foglaló kikötése a felek vételi és eladási szándékának megerősítését szolgáló eszköz. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő fizeti meg az eladónak. Csak akkor lehet ezt az összeget foglalónak nevezni, ha ennek jellege a szerződésből egyértelműen kiderül és a szerződés aláírásakor átadásra is kerül. Amennyiben a felek által megkötö...
Apport tárgya dolog tulajdonjoga, vagyoni értékű jog, illetve – bizonyos feltételek teljesülése esetén –követelés lehet. Jelen bejegyzésben nem térek ki az apport már ismertetett általános szabályaira; kizárólag az ingatlan-apport specialitásai képezik jelen bejegyzés tárgyát. Ingatlan apportja esetén sem terheli a társaság tagjait – a részvénytársaság kivételével – kötelezettség, hogy az ingatlan értékének megállapítása körében könyvvizsgálói (szakértői) véleményt szerezzenek be. Tekin...
Korábbi bejegyzésemben az ingatlanok egy speciális körének, a termőföldek örökléséről írtam, jelen írásom pedig általánosságban az ingatlan öröklésével kapcsolatos illetékfizetési szabályokra koncentrál. Ingatlan öröklése esetén fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen költségek merülhetnek fel az ingatlan megszerzésével kapcsolatosan. Fontos tudni, hogy főszabály szerint öröklési illetéket kell fizetni a belföldön lévő ingatlan hagyaték (örökség) megszerzése esetén. Köztudomás...
Korábbi bejegyzésemben az épületkárok körében az épületről lehulló tárgyak által okozott károkat vizsgáltam meg, és most az épületből tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősséget tekintem át. Amíg az épületről lehulló tárgyak esetében általában valamilyen emberi mulasztás közvetetett eredményeképpen következik be a károkozás, addig a jelen esetben a károkozás általában valamilyen aktív magatartás következménye. Ilyen példaként lehet említeni az erkélyr...
A földforgalmi törvény számos korlátot állít fel mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: termőföld) megszerzésére vonatkozóan, azonban az öröklés főszabály szerint nem esik korlátozás alá. Földet törvényes öröklés útján bármely természetes személy (állampolgárságra tekintet nélkül), korlátozás nélkül szerezhet (törvényes öröklés nem egyenlő a végrendeleti örökléssel, lásd később). Törvényes öröklés esetén a jogszabály által meghatározott szerzési korlátokat sem kell alka...
A személyi jövedelemadóról szóló törvény két lépcsőben történt módosítása – reagálva a korábban kialakult helytelen gyakorlatra és a társadalmi igényekre – személyi jövedelemadó mentessé tette az erdőbirtokossági társulatok által a tagok (erdőtulajdonosok) részére juttatott jövedelmeket. Sok erdőbirtokossági társulat esetében az elmúlt években az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a birtokosság haszonbérleti szerződéseket kötött a társulati tagokkal és az Szja tv. haszonbérleti szerző...
Az épületkárok megtévesztő elnevezése ellenére jelen bejegyzésben nem az épületekben keletkezett károkért való helytállást vesszük górcső alá, hanem életszerű problémán keresztül bemutatva egy olyan esetet vizsgálunk meg több irányból is, amikor az épületről lehulló tárgy miatt szenved valaki kárt. Az épület egyes részeinek lehullása körében iskolapéldaként lehet említeni a vakolatomlást (vagy a vakolattal azonos megítélés alá eső tetőről lehulló havat), és az azáltal bekövetkezett károkat...
Az adásvételi szerződésekkel kapcsolatosan számos olyan kifejezést használunk, amely a köznyelvben egymás szinonimáiként is szolgálnak, azonban a jogi környezetben mindegyikük mást és mást jelent. Lakásvásárlás előtt különösen jól jön, ha tisztában vagyunk az alapvető jelentésekkel, ugyanis mindegyik terminus technicus külön-külön jelentőséggel bír; ezek összekeverése komoly gondot is okozhat. Az alábbi általánosított szerződéskötési folyamaton keresztül könnyen be lehet azonosítani az egyes ...