Hatályba lépett a Salátatörvény, pontosabb nevén az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, amely a tavaly életbe lépett új európai adatvédelmi szabályozás elvárásainak megfelelően módosított számos jogszabályt. Érintik a változások a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit is. Ezek közül foglaljuk most össze a legfontosabbakat. A módosuló előírások szerint a m...
Minden cég életében rendkívül fontos a működéshez szükséges tőke folyamatos biztosítása, amelynek egyik, manapság közkedvelt módja a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás útján történő tőkebevonás. A crowdfunding valójában egy gyűjtőfogalom, amely magában foglal minden olyan tőkeszerzési módot, amikor a vállalkozás nem egy meghatározott személytől, így különösen egy pénzügyi intézménytől, hanem a közösség tagjaitól, „kisbefektetőktől” gyűjt pénzeszközöket. Attól függően, hogy az így...
A gazdasági társaságok életében és működésében az egyik legjelentősebb szereplő a társaság vezető tisztségviselője. Ő látja el, hajtja végre a társaság irányításával és működtetésével kapcsolatos olyan feladatokat, döntéseket, amelyek nem tartoznak az alapítók, illetve a tulajdonosok hatáskörébe. Többek között irányítja a cég tevékenységét, szerződéseket köt, képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben. Gyakran kerülnek azonban a cégtulajdonosok olyan helyzetbe, hogy a nagyobb tár...
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakult a hazai ügyvédség helyzete, az új jogszabály sok újdonsággal szolgált a hatékonyság jegyében. A korábban már említett továbbképzési kötelezettségen kívül az „új” ügyvédi törvény további újdonsága az ügyvédasszisztensek nevesítése. Jelen blogbejegyzésünkben az ügyvédasszisztensek tevékenységéről és kiemelt jelentőségéről kívánunk röviden...
Mindennapos rutinfeladatnak tűnik egy új gazdasági társaság megalapítása, és az új tulajdonosok jellemzően nem is fordítanak nagy figyelmet arra a rövid időszakra, amely a cég alapításáról szóló dokumentumok aláírása és a társaság jogerős cégnyilvántartásba történő bejegyzése, vagyis a cégbíróság végzésének kibocsátása között telik el. Erről a rövid időszakról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szólnak. A gazdasági társaság a létesítő ...
Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotásának az egyik célja a professzionális pervitel megteremtése volt, amelyre tekintettel a Pp. a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb precizitást követel meg a felektől és különösen a jogi képviselőktől. A fokozott szakmai és adminisztratív elvárások folytán növekedett az egy-egy ügyre átlagosan fordítandó munkaórák száma is, amely így végső soron a felek által viselendő perköltség növekedését is eredményezi. A peres eljárások lerövidítésére vagy akár...
Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki pedig cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A belátási képesség csökkenése azonban a cselekvőképesség elvesztéséhez is vezethet. Jelen cikkünkben a cselekvőképesség korlátozását ismertetjük. A cselekvőképesség korlátozása súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen annak érdekéb...
A kriptoeszközök elterjedése óta – amelyeknek legismertebb típusai a kriptovaluták és az ún. initial coin offering (ICO) során kibocsátásra kerülő digitális tokenek – állandósult kérdés mind a fejlesztői-kibocsátói, mind a befektetői oldalon, hogy a kriptoeszközök milyen szabályozás hatálya alatt állnak – feltéve, hogy egyáltalán szabályozott szektorról van szó. A kriptoeszközök európai szabályozásának státuszáról 2019. január 9-én az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci H...