Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadta az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakította a hazai ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, valamint a tevékenységük és annak gyakorlásának feltételeit is. A jogszabály újdonságai között szerepel a továbbképzési kötelezettség is, amely már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is megtalálható. Az új törvény alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlója szak...
Számos olyan ingyenes vagy visszterhes jogügyletben segítjük ügyfeleinket, amelynek következményeként ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Nem egy esetben meglepetésként éri ügyfeleinket, hogy a vagyonszerzést még külön be is kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A visszterhes és ajándékozási ügyletek közötti különbségek mellett a megállapodás tárgyának ismeretében a követendő eljárás alapján el kell határolni, hogy az adott tranzakció igényel-e inga...
Egy polgári peres eljárás megindításának több feltétele is van ugyan, de az egyik leglényegesebb feltétele az adott eljárás illetékének a megfizetése. A jogszabály alapján a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Speciális esetben pedig a  polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény határozza meg az illeték számításának al...
2018. december 3. napján hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 2018/302. számú rendelete (a továbbiakban: Rendelet) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről. A Rendelet az összekapcsolt digitalizált egységes piac megvalósításának része; a tárgykörbe tartozik a távközlési szabályok reformja körében a roamingdíjak eltörl...
Számos ügyben kiemelt jelentősége van, hogy a szerződéskötés során az adott természetes személy fogyasztói minőségében jár el vagy vállalkozásként. A fogyasztók részére ugyanis mind az uniós, mind a magyar nemzeti jog számos garanciát biztosít, és fogyasztóvédelmi eszközök révén kívánja a vállalkozásokkal szembeni, jellemzően kiszolgáltatott helyzetüket kompenzálni. A korábbi Ptk. a fogyasztót gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személyként definiálta,...
A hamarosan záródó kedvezményes áfaidőszakra tekintettel villámgyorsan épülő társasházak kapcsán sokakban merül fel a kétely a kivitelezés minőségét illetően. Több korábbi cikkünkben is foglalkoztunk már a jótállást és a szavatosságot érintő kérdésekkel, azonban a garancia érvényesítésének legfontosabb előfeltétele eddig nem került tárgyalásra: kell egy kötelezett személy, akivel szemben fel lehet lépni, ugyanis ha jogutód nélkül megszűnik a beruházó, akkor vele szemben szavatossági igénnyel ...
A hazai piacon egyre több magánszemély vagy cég vásárol olyan lakást, üzlethelyiséget vagy egyéb kereskedelmi célú ingatlant, amelyet nem saját használatra, hanem – hosszútávú befektetés céljából – hasznosítás végett szerez meg. Ügyfeleink körében is jól látszik, hogy egyre többen szereznek meg olyan ingatlanokat, amelyeket bérbe kívánnak adni. A bérlemény bérbeadása során ügyfeleink gyakran fordulnak hozzánk segítségért a bérleti szerződés elkészítése és megszövegezése, illetve a bérleti ...
A pénzmosás elleni szabályok hatálya alá közvetlenül nem tartozó ember szinte kapkodja a fejét, hogy a pénzmosást illetően éppen milyen újabb és újabb szabályok lépnek hatályba. A pénzmosás elleni harcban jelentős év volt a 2017-es, tekintettel arra, hogy június 26-án hatályba lépett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), felváltva a közel tíz évig hatályban lévő 2007. évi CXXXVI. törvényt. De akkor...