A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt. A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi...
A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője. Ez...
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-i határidőt jelent. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség – a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások esetében – a beszámoló mellett a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is ...
A határokon átívelő igényérvényesítésre vonatkozó uniós szabályozás körében korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk az európai fizetési meghagyást,  a kis értékű követelések európai eljárását és az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést, továbbá foglalkoztunk a joghatósági kérdésekkel, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal is. Jelen cikkünkben az európai fizetési meghagyást érintő joghatósági és egyéb kérdésekről írunk. Az európai fizetési meghagyás ugyan a határo...
A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa 2/2021. polgári jogegységi határozatában rögzítette: „Biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.” Korábban a Kúria több ügyben is úgy foglalt állást, hogy ...
„Abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.” – döntött a Kúria az 1/2021. Közigazgatási-polgári jogegységi határozatában. A Kúria egyik ítélkező tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett tekintettel arra, hogy az előtte folyamatban lévő ingatlan-nyilvántartási ügyben el kívánt térni a Kúria kor...
Aki rendelkezik ingatlannal, az tapasztalatból tudja, hogy egy ilyen értékes vagyontárgy számos és folyamatos kötelezettséget jelent a tulajdonos számára. Ide sorolhatjuk példaként azt, hogy az ingatlan megszerzése után vagyonszerzési illetéket, majd évente helyi adóként megjelenő építményadót kell fizetni, a közműszolgáltatások egy ritkán használt ingatlan esetében is havonta jelentkező kiadást jelentenek, a társasházi ingatlanok esetében pedig a közös költség, a felújítási alapba fizetendő ...
Akár cég, akár egyéb szervezet alapítására kerül sor, a bejegyzési kérelemnek a nyilvántartó hatósághoz történő benyújtásával egyidejűleg az állami adó- és vámhatósághoz is kérelmet kell benyújtani a szervezet adószámának megállapítása érdekében. Amennyiben az alapítással érintett szervezet áfaalanyisága nem kizárt, tekintettel arra, hogy Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat, akkor az áfafizetési kötelezettség megállapításána...