Szerződéskötés önmagammal. Aláírhat-e ugyanaz a képviselő mindkét szerződő fél helyett?

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Petrik Tamás | 2019.05.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A gazdasági életben ma már bárki alapíthat gazdasági társaságot, ha megfelel a törvények által támasztott feltételeknek. Ezek a társaságok a jog által elismert önálló jogalanyok, úgynevezett jogi személyek.

A Polgári Törvénykönyv szerint a jogi személy jogképes, ami azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy a jogai gyakorlása során azonban nem tud személyesen eljárni, hiszen nincs önálló akarata és önálló cselekvésre sem képes.

A jogi személyek nevében jognyilatkozatot törvényes képviselője tehet, a törvényes képviselő által a képviselt jogi személy nevében végzett cselekményeket magának a jogi személynek tudjuk be, a jogi személy magatartásaként értékeljük.

A szerződési szabadság elve alapján a felek szabadon köthetnek szerződést és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. Mindez a jogi személyekre is igaz.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Ki fizeti a megvásárolt ingatlan közmű tartozását?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Sok esetben előfordul, hogy valaki egyszerre több társaság törvényes képviselője és mindkét szerződő felet ugyanaz a személy képviseli vagy a törvényes képviselő mint magánszemély és az általa képviselt jogi személy között jön létre szerződés, így előfordulhatnak olyan esetek, amikor mindkét szerződő fél nevében ugyanazon személy írja alá a szerződést. Lehetséges ez?

A kérdés megválaszolásához a Polgári Törvénykönyv képviseletre vonatkozó szabályaiból kell kiindulnunk, amely szerint más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

A korábbi szabályozás szerint a képviselő nem járhatott el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel, vagyis ugyanaz a személy nem írhatta alá mindkét szerződő fél oldalán a jognyilatkozatot. Az így megkötött szerződés jogszabályba – nevezetesen a képviseletre vonatkozó szabályba – ütközik, azaz semmis. A semmis szerződés a megkötésének időpontjától kezdve érvénytelen, tehát ahhoz nem fűződhetnek joghatások.

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv a korábbi szabályozást teljesen megváltoztatta. Ennek célja, hogy a szerződő felek akarata, megállapodása elé a lehető legszűkebb körben gördítsen akadályt.

Az új szabályozás tehát már lehetővé teszi, hogy a szerződés megkötésénél ugyanaz a személy járjon el mindkét szerződő fél képviseletében vagy a képviselő és az általa képviselt jogi személy között jöjjön létre szerződés, de megtámadási jogot biztosít a képviselt számára abban az esetben, ha a képviseleti jog alapításakor nem tudott az érdekellentétről.

Amennyiben a szerződés megtámadható, az nem eleve érvénytelen, hanem az a sikeres megtámadás következtében, a megkötésének időpontjára visszamenőleg válik érvénytelenné.

Összességében tehát elmondható, hogy az új szabályozás nem nyilvánítja eleve érvénytelenné az olyan szerződést, amelyet ugyanaz a képviselő írt alá mindkét szerződő fél nevében, hanem az esetleges visszaélések elkerülése érdekében biztosítja a képviselt számára a megtámadás jogát és ezzel a szerződés utólagos érvénytelenné nyilvánítását.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja