A tanév végéig volt szerződése a bérlőmnek, mégsem költözött el… Mit tehetek?

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2017.08.17 | Ingatlan

Több bejegyzésünkben is foglalkoztunk már a lakásbérleti szerződés megszűnését követő kiköltözési kötelezettség kényes témakörével, melyek során a felmondás szabályai és következményei kerültek bemutatásra. Ugyanakkor a bérleti jogviszonyok jelentős része – különösképp egyetemisták vagy munkavállalási céllal érkezők esetében – határozott időre jön létre, és nem felmondás miatt, hanem pusztán a határozott idő eltelte miatt szűnik meg. Mi a teendő, ha ütött az óra, de a bérlő mégis maradni szándékozik a lakásban?

Vegyük először a szerencsésebb esetet, amikor mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek érdekében áll a jogviszony fenntartása: a bérlő továbbra is a szerződés szerint fizeti a bérleti díjat, a bérbeadó pedig továbbra is biztosítja a lakás használatát. Ilyen egyszerű lenne?

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ezen a ponton el kell oszlatnunk egy tévhitet: főszabály szerint a határozott idejű lakásbérleti szerződés akkor sem alakul át határozatlan idejűvé, ha a felek a határozott idő eltelte után is a szerződés szerint teljesítik kötelezettségeiket.

A félreértés a Ptk. és a Lakástörvény eltérő rendelkezéséből fakad, ugyanis amíg a Ptk. a bérleti szerződés általános szabályainál lehetővé teszi a ráutaló magatartással való „hosszabbítást”, addig a Lakástörvény egyértelműen kijelenti, hogy a lakásbérleti jog megszűnik a határozott idő elteltével. A Kúria számos ítéletében rögzítette már, hogy lakásbérlet esetén a Ptk. rendelkezései csak kiegészítő jelleggel alkalmazandóak, tehát jelen helyzetben a Lakástörvény előírásait kell irányadónak tekintenünk.

Következésképpen erősen ajánlott a felek számára egy új bérleti szerződésben megállapodni a továbbiakról, ennek hiányában ugyanis a szerződésen kívüli jogviszony jelentős problémák táptalajaként szolgálhat.

Térjünk át arra a kevésbé szívderítő esetkörre, amikor a határozott idő lejárta után a bérbeadó a „menni”, a bérlő pedig a „maradni” pólusára helyezkedik a klasszikus eldöntendő kérdésnek! Valóban csak peres úton kötelezhető a lakás elhagyására a volt bérlő?

Szerencsére a végrehajtási törvény lehetővé teszi egy számottevően egyszerűbb és gyorsabb eljárás igénybe vételét: a bérbeadó a határozott idő lejártát követő 60 napon belül nemperes eljárásban kérheti a bíróságtól, hogy végzésben kötelezze a volt bérlőt a lakás kiürítésére. Kiemelendő, hogy a 60 napos határidő jogvesztő jellegű, tehát ha elmulasztjuk, akkor csak a keresetindítás lehetősége marad számunkra.

A nemperes eljárás előnye abban rejlik, hogy a bíróság nem tart tárgyalást az ügyben, ráadásul a bizonyítás sem jelent nehézséget a kérelmező számára: elegendő azt igazolni, hogy a szerződésben meghatározott idő eltelt. Ha a kérelem megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróságnak 5 munkanapon belül végzést kell hoznia a kiürítés tárgyában, melyet már közvetlenül a végrehajtó fog kézbesíteni a volt bérlő számára.

A határozott idejű lakásbérlet esetén tehát érdemes már a határidő lejártát megelőzően egyeztetni a bérlővel, hogy időben meg tudjuk tenni a szükséges lépéseket, bármelyik fenti esetre is kerüljön sor.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja