Új adóalap-kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára

Szerző: Joó Gabriella | 2019.11.28 | Magánszemély adózása

2020. januárjától új adóalap-kedvezménnyel bővül a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja törvény), melynek értelmében a négy vagy több gyermeket nevelő anyák mentesülhetnek az adófizetés alól a törvényben nevesített jövedelmeik után. A kedvezmény érvényesítésének feltételeiről és a fontos jogszabályi részletekről szeretnénk áttekintést adni összefoglalónkban.

Az idei hatályos Szja törvény szerint az összevont adóalap kétféle adókedvezménnyel csökkenthető. Az arra jogosultak esetében egyrészt a családi kedvezmény, másrészt pedig az első házasok kedvezménye érvényesíthető adóalap-csökkentő tételként.

A jövő évtől egy harmadik, új kedvezmény kerül az Szja törvénybe. A 2020. január 1-jétől hatályos Szja törvény 29/D. §-a alapján – a törvényi feltételek fennállása esetén – mentesülhetnek a személyi jövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek vagy neveltek fel.

Az új szabály azonban nem jelenti azt, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák minden esetben, teljes mértékben és életük végéig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A rendelkezés szerint ugyanis a kedvezményre jogosult anyáknak csak bizonyos, a törvényben nevesített jövedelmeik után nem kell adót fizetniük. A kedvezmény úgy érvényesíthető, hogy ezek a jövedelmek az összevont adóalapból levonhatók.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Kedvező változás magánszemély építtetőknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az adóalap-kedvezményt tehát csak azok a négy vagy több gyermeket nevelő anyák tudják igénybe venni, akik – a jogosultsági időszakra vonatkozóan – az összevont adóalapba tartozó, a törvényben tételesen felsorolt, munkajövedelemmel rendelkeznek. Ilyen, az adóalapból levonható jövedelem a bérnek minősülő jövedelem, valamint a bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényes mértéket meghaladó összegét). Az összevont adóalapból levonható továbbá az ún. önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, valamint átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme, a mezőgazdasági őstermelő, az európai parlamenti képviselő, a helyi önkormányzati képviselő, a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme, valamint a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Az említetteken túl minden más jövedelem esetében az adókötelezettség továbbra is fennállhat. Azok a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, akik például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelemre tesznek szert, vagy osztalékjövedelmet, árfolyamnyereséget, egyéb külön adózó jövedelmet realizálnak, természetesen ezen jövedelmeik után adófizetésre lehetnek kötelezettek.

Fontos kiemelni, hogy az a négy vagy több gyermeket nevelő anya jogosult a kedvezmény érvényesítésére, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy ha családi pótlékra már nem jogosult, ez a jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt (vagy aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg).

Érdemes tudni, hogy a kedvezményt mással megosztani nem lehet, azt kizárólag a négy vagy több gyermeket nevelő anya veheti igénybe.

Az új szabály szerint tehát – feltéve, hogy később ezt a rendelkezést nem módosítják – az anya akár élete végéig érvényesíthet adókedvezményt akkor is, amikor a gyerekek már „kirepültek”, ha legalább négy gyermekre tekintettel minimum 12 éven keresztül (bármelyik gyermek halála esetén annak elhunytáig) volt jogosult családi pótlékra.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a közös háztartásában élő, de nem vér szerinti gyermek esetében a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha az adott magánszemély a gyermeket hivatalosan is örökbe fogadta.

A kedvezmény annak a hónapnak az első napjától jár, amely hónapban a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül. Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény a családi pótlékra való jogosultságtól vehető figyelembe, azaz a szüléstől, nem pedig a várandósság 91. napjától, ahogy a családi adóalap-kedvezmény esetében.

A jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek egészében már nem valósulnak meg a kedvezmény igénybevételének feltételei. Megszűnhet az anya jogosultsága például, ha valamelyik gyermeke elkerül otthonról (például válás, örökbeadás, állami gondozásba vétel esetén), és így a nevelt gyermekek száma négy alá csökken.

Amennyiben a magánszemély kedvezményre való jogosultsága nem áll fenn egész évben, és a jogosultság időszakára az összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme nem állapítható meg, az adókedvezményhez figyelembe vehető jövedelmet a jogosultsági hónapokra arányosítva kell megállapítani.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kedvezmény érvényesítésének feltétele az anya kifizető, munkáltató számára adott adóelőleg-nyilatkozata, valamint az adóbevalláshoz tett nyilatkozata.

Végezetül fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az adóhatóság kérheti az adókedvezmény igénybevételét alátámasztó hivatalos igazolásokat, ezért mindenképpen szükséges azok összegyűjtése, megőrzése. Érdemes arra is felkészülni, hogy a szükséges igazolások az elmúlt évekre vonatkozóan is rendelkezésre álljanak. Amennyiben ugyanis a kedvezmény érvényesítésének jogszerűsége nem bizonyítható, az adóhatóság szankcióként bírságot vethet ki.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Joó Gabriella

Joó Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Adótanácsadó | Adószakértő
Ecovis Hungary Legal, Personal Tax Services
gabriella.joo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja