(Választott)Bírósági kikötés szabadon! Vagy mégsem?

Szerző: Dr. Zalavári György | 2018.07.05 | Követeléskezelés

Hazánk szerződéses gyakorlatában igen jelentős szerephez jut manapság a felek kölcsönös és egybehangzó megállapodása egy esetleges jogvitával kapcsolatban. A felek között kialakult jogviták megoldására elsődlegesen egyeztető tárgyalások, illetve azok sikertelensége esetén mediátor vagy közvetítő bevonásában szoktak megállapodni a felek. Ez a kikötés rendszerint a szerződések részévé válik, de sajnos ilyen formájában meglehetősen bizonytalan tartalommal és jelentős kockázatokkal is bír. Abban az esetben, ha a tárgyalások sikertelenek, és harmadik személy bevonásával sem sikerült egyezségre jutni, úgy a felek bírósághoz fordulhatnak. Leggyakrabban két esettel találkozhatunk a szerződésekben bírósági kikötések kapcsán.

Rendes bíróság kikötése:
A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „Pp.”) kimondja, hogy a felek vagyonjogi ügyeikben a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely bíróság illetékességét. A kikötött bíróság kizárólagosan illetékes a jogvita elbírálására. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály alapján a kikötés hatálya kiterjed a felek jogutódaira is. Viszont a jogszabály azt is rögzíti, hogy a felek nem köthetik ki a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék; a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét. Ezzel számolni kell az egyes szerződések elkészítése és megkötése során.

Választottbíróság kikötése:
Az alternatív vitarendezési módszerek közül talán az egyik legismertebb a választottbíráskodás intézménye, amely mind hazai, mind nemzetközi szinten igen elterjedt. A Magyarországon működő választottbíróságok nem állami intézmények, emiatt a működésük is rugalmasabb, bizalmas jellegű, könnyebben igazodik a felek igényeihez. Azért is érdemes továbbá a feleknek a választottbírósági kikötést alkalmazniuk a szerződéseikben, mert sokkal gyorsabb az eljárásuk, mint a rendes bíróságoké. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy jogvita esetén maguk a felek döntik el, hogy mely bírák döntsenek, ami így lehetőséget nyújt arra, hogy a jogvitát az adott szakterülethez legjobban értő személy vagy személyek döntsék el.

A rendes bíróságokkal szemben a másik alapvető sajátosság, hogy a választottbíróság csak a felek erre irányuló kifejezett kikötése alapján jár el. A választottbírósági kikötés lehet egy úgynevezett klauzula, amely a felek közötti szerződés részeként rögzíti, hogy a szerződésből adódó jogviták esetében a felek által megjelölt választottbíróság jár el, vagy lehet a feleknek egy konkrét jogvita eldöntésére vonatkozó kölcsönös megállapodása is.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A választottbírósági kikötésnek tartalmaznia kell minimálisan azt, hogy állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötik-e ki a felek. A különbség abban nyilvánul meg a kettő között, hogy az állandó választottbíróságot jellemzően a kereskedelmi vagy más szakmai kamarákhoz kapcsolódóan szervezik és saját infrastruktúrával, valamint szakmai és adminisztrációs személyzettel rendelkezik, illetve van saját eljárási szabályzata, díjszabása és választott bírákat tartalmazó listája. Ezzel szemben az eseti választottbíróság az említett ismérvekkel nem rendelkezik, mindig csak az adott jogvita elbírálására hozzák létre a felek.

Az egyik fontos kitétel, hogy amennyiben állandó választottbíróságot kötünk ki egy szerződésben, úgy nélkülözhetetlen az intézmény egyértelműen beazonosítható megnevezése pl.: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság. Célszerű továbbá megállapodnia a feleknek a bírák számában, illetve külföldi elemet is tartalmazó jogvita esetében az eljárás nyelvében, továbbá a tárgyalás helyében is.

Ha Önnek is okirat elkészítésére és biztos alapokon nyugvó szakértelemre van szüksége, úgy forduljon bátran az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez, akik garantáltan tudnak segíteni problémás ügyeiben!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja