Váltó 2018-ban… Egyáltalán miről van szó pontosan? (II. rész)

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2018.04.19 | Követeléskezelés

Előző bejegyzéseinkben bevezettük a Kedves Olvasókat a váltó jogintézményének alapvetéseibe, kiveséztük a fogalmat, most pedig vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan juthatunk el odáig, hogy a kezemben tartott váltó helyett az azon feltüntetett összeg legyen a markomban: nézzük a váltópert!

Régóta szem előtt tartja a jogalkotó, hogy a váltóper gyorsan, szűk körben rendelkezésre álló ellentmondási és vitatási lehetőséggel, rövid határidőkkel záruljon le, így a 2018-tól hatályos új váltótörvény is kimondja, hogy a bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el. Gyakorlati tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy sajnos egy váltóper így is elhúzódhat hozzávetőlegesen egy évig, akár azzal is, ha az alperes egyáltalán nem tesz jognyilatkozatot.

De kezdjük az elején! A váltót bemutatás után főszabály szerint óvással kell ellátni. De mit is jelent ez? Az óvást legtöbb esetben közjegyző veszi fel, amivel azt tanúsítja, hogy a váltóadós esedékességkor a váltó bemutatása ellenére nem fizette meg a váltón feltüntetett összeget. Miután az óvás felvételéről gondoskodtunk, rövid határidőn belül igazolható módon kötelesek vagyunk értesíteni a váltóadóst, ha váltókezességről is beszélhetünk, akkor a kezességet vállaló személyeket is. Az óvás felvételét vagy annak hiányát, illetve a következő értesítés megtörténtét a váltó érvényesítése során a bíróság hivatalból köteles ellenőrizni, így ezekre nagyon oda kell figyelni!

A váltó bemutatását vagy az óvás felvételét követően nem feltétlenül kell rögtön megindítani a pert, de legyünk figyelemmel az általános szabályoktól eltérő elévülési határidőkre, mivel a váltóból eredő minden követelés a váltó esedékességétől számított három év alatt évül el. Ettől eltérő szabály, hogy a kibocsátó ellen ez az idő egy év a kellő időben felvett óvás keltétől, az óvás elengedésének esetében pedig az esedékességtől számítva.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Miután a fenti feltételeknek megfeleltünk, pert kell indítanunk, ügyvéd közreműködésével, ugyanis a váltóperekre minden esetben a törvényszékeknek van hatáskörük, amely igazságszolgáltatási fórum előtt kötelezően jogi képviselővel lehet csak eljárni. Érdemes tudni, hogy ha a váltóadóssal együtt váltókezesek is kötelezettséget vállaltak, úgy egy perben kérhetjük minden kötelezettséget vállaló személy marasztalását.

Váltóperben értelemszerűen követelhetjük a váltóperrel felmerülő költségeinket (lerótt illeték, ügyvédi munkadíj), és a váltón feltüntetett összeget. Fontos tudni, hogy az érvényesíthető késedelmi kamat, egyéb szerződésben kikötött járulékok kapcsán viszont szigorú korlátok vannak. A váltótörvény pontosan felsorolja, hogy milyen késedelmi kamatot és egyösszegű váltódíjat követelhetünk a váltóösszeg után, ami egyben azt is jelenti, hogy egyéb, az alapul szolgáló jogviszonyban kikötött szerződéses vagy késedelmi kamatot, ha annak mértéke nincs feltüntetve a váltón, nem érvényesíthetünk, a keresetlevélbe belefoglalni is rizikós, az a bíróság általi visszautasítással járhat.

Ahogyan arra már utaltunk, az általános perrendtartáshoz képest a váltóperekben rövidebb határidőket határoz meg a törvény, így a kereset közlésétől az alperesnek csak 15 napja van, hogy érdemi ellenkérelmét előterjessze és a követelést érdemben vitassa. A 2018 januárjától hatályos új polgári perrendtartás újabb reményeket ad a váltóper gyors befejezését illetően, ugyanis amennyiben a határidőt elmulasztja az alperes, vagy védekezést nem ad elő, úgy a bíróság mérlegelés nélkül kötelezi az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően, és ezzel a per le is zárul.

Az Ecovis Hungary Legal szakértőinek gyakorlati tapasztalatai alapján azonban a váltóper rövid lefolyását elősegítő eljárásjogi szabályok ellenére is az alperesek könnyedén el tudják húzni a váltópert csupán azzal, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem terjesztenek elő, de az új polgári perrendtartás alkalmazásával jó esély van rá, hogy teret nyer a jogalkotó akarata és a gyors perlezárás.

Kíváncsian várjuk, hogyan alakul a bírói gyakorlat, amiről majd újabb blogbejegyzésünkben adhatunk összefoglalást.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja