Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog? (más szemszögből)

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2017.06.08 | Követeléskezelés

Korábbi, ugyanezt a címet viselő cikkünkben (Dr. Molnár Gergő Zsolt: Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog?  – „alapcikk”) már foglalkoztunk a haszonélvezeti jog végrehajtási eljárást befolyásoló jellegével.

Olvasói kérdés érkezett a témakörben, miszerint: „Mi a helyzet akkor, ha a haszonélvezettel együtt jegyezték be a tulajdonjogot az adásvételi alapján és a haszonélvező kezes?”

Alapvetésként kijelenthető, hogy önmagában a haszonélvezeti jogot nem lehet végrehajtani, kizárólag az ingatlan tulajdonjoga vonható végrehajtás alá.

Haszonélvezet esetén különösen annak van jelentősége – ahogy azzal az alapcikk is foglalkozott –, hogy fennmarad-e a haszonélvezeti jog az ingatlan (tulajdonjogának) árverezését követően. Főszabály szerint igen.

Ugyanakkor az alapcikkben említésre került a végrehajtási törvény egy rendelkezése, amelyet az olvasói kérdés okán érdemes idézni:

„Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog (…) ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.”

Azaz, az adásvételi szerződéssel egyidejűleg bejegyzett haszonélvező esetén, ha ez a haszonélvező egyben egy olyan kötelezettség kezese, amely kötelezettségre vonatkozóan végrehajtási eljárás indult, akkor az árverést követően a kivétel szabály fog érvényesülni, és nem fog megmaradni a haszonélvező joga az ingatlanon.

Ilyen esetben tehát a haszonélvezőnek is érdeke lehet, hogy ne kerüljön sor árverésre, mert ez a jogának törlésével jár, és a kötelezettségért kezesként amúgy is felel.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.