Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben… A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2019.03.21 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Egy korábbi blogbejegyzésben (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről) részletesen foglalkoztam a hulladékgazdálkodási szabálysértések során a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) alapján alkalmazható szankciókkal.

A jelen cikk témája kiemelten egy szankció, jelesül a zár alá vétel vizsgálata.

A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató személytől, valamint attól, aki a Ht. rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot szállít, hulladékot más ingatlanán, illetve közterületen jogellenesen elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladék szállítására használt járművet, valamint bármely dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség lehet, a helyszínen lefoglalhatja vagy zár alá veheti.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tetőtér beépítése

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A környezetvédelmi hatóság a zár alá vett eszközt, dolgot, illetve járművet a helyszínről elszállítja és megőrzi, kivéve, ha az elszállítás nem lehetséges vagy aránytalanul magas költséggel járna.

Ebben az esetben a hatóság az eszközt, dolgot, illetve járművet a jogsértő őrizetében hagyja a használat, valamint az elidegenítés és megterhelés jogának megtiltásával.

A környezetvédelmi hatóság a lefoglalást vagy a zár alá vételt az alábbi esetekben szünteti meg:

  1. amennyiben eljárása során hulladékgazdálkodási bírságot nem szabott ki;
  2. az eljárásban hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki, és a bírságot, valamint egyéb költséget az eljárás alá vont személy a környezetvédelmi hatóságnak az előírt határidőn belül maradéktalanul megfizette, vagy arra a hatóság – elidegenítési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;
  3. a jogsértéssel kapcsolatban indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalásról határozatot hozott;
  4. a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa írásban nyilatkozik arról – és ezzel bizonyítja –, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel;
  5. a zár alá vétel elrendelésének oka megszűnt;
  6. a hatóság az eljárást megszüntette.

A zár alá vett eszköz, dolog, illetve jármű annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a környezetvédelmi hatóság zár alá vette, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolja. A kiadás további feltétele, hogy a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező döntés közlésének napját követő nap és a kiadás napja közötti időtartamra eső szállítási, illetve tárolási költség a környezetvédelmi hatóság részére igazoltan megtérítésre kerüljön.

Amennyiben a zár alá vett eszközt, dolgot, illetve járművet a zár alá vételt elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül az arra jogosult személy nem veszi át, azt a környezetvédelmi hatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett eszköz, dolog vagy jármű helyébe lép.

Ha az értékesítés során befolyt ellenértéket az arra jogosult a környezetvédelmi hatóság ez irányú tájékoztatását követő 5 éven belül nem veszi át, az eszköz, dolog vagy jármű értékesítéséből befolyt ellenérték az állam tulajdonába kerül.

A zár alá vett eszközt, dolgot, illetve járművet el kell kobozni, ha

  1. az ügyben véglegesen bírságot szabtak ki, és a véglegesen kiszabott bírságot, valamint egyéb költséget a jogsértő személy az előírt határidőig nem fizette meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított 8 napon belül benyújtott kérelem alapján – a környezetvédelmi hatóság a részére nem engedélyezett, valamint
  2. a zár alá vételt elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa nem nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel megállapítható, hogy a hulladék tulajdonosa tudomással bírhatott arról, hogy a zár alá vett eszközt, dolgot vagy járművet jogsértésre használják fel, és ennek tényéről a környezetvédelmi hatóságot nem tájékoztatta.

Figyelemmel arra, hogy piaci szereplők a hulladékgazdálkodási tevékenység során jelentős értékű eszközöket, járműveket használhatnak, javasolt és ajánlatos kiemelt körültekintéssel és az előírások betartásával eljárni.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja