Vettem egy kortárs festményt. Pontosan miért is fizettem? II.

Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter, Dr. Kálmán Kinga | 2018.11.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk első részében elkezdtük boncolgatni, hogy mi is megy végbe a jog szintjén, amikor vásárolunk valakitől egy kortárs képzőművészeti alkotást, például egy festményt, és mi az, amire ügyelnünk kell, ha a képet nem csak a szobánk falán szeretnénk nézegetni, de felajánlanánk esetleg kiállításra is.

Anélkül, hogy a korábbi írásunk tartalmát ismételgetném, csak emlékeztetőül: a festmény feletti tulajdonjog megszerzése nem jelenti azt, hogy szerzői jogokat is szereztünk a műalkotás tekintetében.

Márpedig, ahogy arra utaltunk korábban is, a szerzőt, azaz jelen esetben a festőt a törvény erejénél fogva megilletik bizonyos személyhez fűződő, illetve vagyoni jogok is. Vegyük hát nagyító alá ezeknek a jogosultságoknak a tartalmát!

A személyhez fűződő jogok között a legalapvetőbb a nyilvánosságra hozatal joga. Ez alapján a szerző saját döntésén múlik, hogy alkotását megmutatja-e egyáltalán bárki más számára vagy megtartja saját magának a sufniban elrejtve.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: A választottbíróság előnyeiről

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A következő a sorban a névfeltüntetés joga, mely szerint minden szerző követelheti, hogy nevét, esetleges választott művésznevét feltüntessék az alkotáson, illetve annak részben vagy egészben történő átvételein is. Ugyanígy a szerző dönthet arról is, hogy név nélkül publikálja műalkotását.

Végül, ebben a kategóriában kell megemlíteni a mű egységének védelmét, mely tilt minden olyan, az alkotásokkal kapcsolatos visszaélést, pl. megcsonkítást, eltorzítást vagy bármilyen egyéb megváltoztatást, ami a szerzőre nézve sérelmes lenne.

A személyhez fűződő jogokról nem lehet lemondani és azok átruházással sem szállhatnak át, azaz a festmények új tulajdonosai a fenti jogokkal semmilyen körülmények között nem fognak tudni rendelkezni.

A szerzői jogok másik csoportjába tartozó ún. vagyoni jogok viszont már szélesebb kört ölelnek fel, és itt bizony szerezhetünk vevőként is jogosítványokat, de csak azzal a bizonyos felhasználási szerződéssel.

A vagyoni jogok közé sorolandók általános jelleggel a többszörözés, a terjesztés, a nyilvánossághoz való közvetítés, az átdolgozás és az előadás joga, igaz ez utóbbi festmények esetében pont nem alkalmazandó, viszont kifejezetten a képzőművészeti alkotáshoz kapcsolódik még a kiállítás joga és az ún. követő jog. És hogy mi mit jelent?

Többszörözés például a másolatkészítés, a kép- és videofelvétel előállítása, az elektronikus eszközön történő digitális tárolás, magyarul a reprográfia készítése és a műalkotás megörökítése.

A többszörözés azonban még nem jelent forgalomba hozatalt is, ahhoz ugyanis, hogy akár magát az eredeti művet, akár annak többszörözött változatait értékesíteni vagy bérbe adni lehessen, a terjesztés jogát kell megszereznie az arra vágyónak.

A nyilvánossághoz való közvetítés lényegében nem más, mint a tévében (vagy hangalapú alkotások esetében a rádióban) való sugárzás engedélyezése, míg átdolgozásnak kell tekinteni az eredeti mű minden olyan megváltoztatását, mely nem az eredeti műalkotáson megy végbe, hanem azon alapulva egy új mű létrehozását eredményezi. Ha tehát Van Gogh napraforgóit szeretnénk saját ízlésünkre szabva a plafonunkra festeni, akkor óvatosan az ecsettel, előbb szerezzünk engedélyt az „újratervezésre”.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Csak a képzőművészeti és „hasonszőrű” alkotásokhoz kapcsolódik, viszont mondhatnánk, hogy lényegében az ilyen művek esszenciája a kiállítási jog, mely kétélű fegyver, ugyanis nem csak a jogszerző felhasználót hatalmazza fel a mű kiállítására, de a szerzőnek is alanyi jogon biztosítja, hogy az aktuális tulajdonostól visszakérje alkotását kiállítás céljára, és ennek csak a tulajdonos méltányos érdekei szabhatnak határt.

Végül érdemes megemlíteni, hogy festmények és meghatározott társaik esetén, ha műkereskedő értékesíti az alkotást, akkor mindenképpen lesz szerzői díjfizetési kötelezettség, erről nem lehet érvényesen lemondani, ez a követő jog.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a vagyoni jogok megszerzésére irányuló felhasználási szerződésekkel szemben a szerzői jogi törvény komoly kritériumokat fogalmaz meg mind annak tartalmát, mind alakiságát illetően. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Magyarországon számos művészeti ág tekintetében úgynevezett közös jogkezelő szervek adhatnak csak felhasználásra engedélyt, mely esetben az alkotóval való szerződéskötés nem biztosít megfelelő jogosultságokat.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a szerzői jogsértést és az ahhoz kapcsolódó hátrányos következményeket, célszerű megfelelő szakértőhöz fordulni, nehogy a Picassónk végül kikerüljön a családi örökségből vagy mélyen a zsebünkbe kelljen nyúlni egy kártérítés kifizetésére.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja