A melléktermék nem mellékes

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2017.10.19 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) hazánk Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettsége teljesítése körében több olyan fogalmat bevezetett, illetve a törvényi szabályozás tárgyává tett, melyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.) még nem szerepeltek.

Ennek ellenére a jogalkotó immár 5 éve adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással, fenntartva ezzel bizonyos mértékű jogbizonytalanságot az ágazat szereplői körében.

Ezen új fogalmak közül talán legjelentősebb a melléktermék és a termelési hulladék fogalma, melyek ugyan – különösen a termelési hulladék – említés szintjén szerepelnek a Ht.-ben, a részletes jogi hátteret biztosítandó végrehajtási rendeletek azonban még nem születtek meg.

A jelen blog-bejegyzésben a melléktermék fogalmával és jellemzőivel fogunk foglalkozni, melyről a Ht. valamelyest részletesebben értekezik a termelési hulladéknál.

Ahhoz, hogy valamely anyagot vagy tárgyat mellékterméknek lehessen tekinteni, az alábbi feltételeknek kell megvalósulniuk:

1. előállítási folyamat során képződik,
2. melynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása,
3. további felhasználása biztosított,
4. előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható,
5. az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
6. a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és
7. további használata jogszerű, azaz az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, és a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.

Amennyiben a gazdaság valamely szereplője mellékterméket állít elő, vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, akkor a melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről a környezetvédelmi hatóságnak nyilatkozik. A környezetvédelmi hatóság a megfelelés tényét igazolja.

Kivételt képez, és nem kell nyilatkozni a környezetvédelmi hatóságnak a melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről olyan, kormányrendeletben meghatározott melléktermék esetén, amelynek megfelelőségét hatóság ellenőrzi (a Ht.-ben ilyen hatóságként van nevesítve a környezetvédelmi hatóság, a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság), és a melléktermék felhasználási módja miatt a Ht.-ben előírt környezetvédelmi feltételek teljesülnek.

A hatóság által hivatalból ellenőrizendő melléktermékeket meghatározó kormányrendelet azonban még nem került megalkotásra.

A melléktermékkel találkozó gazdálkodóknak számos egyéb kötelezettségnek kell eleget tenniük.

Nyilvántartást kell ugyanis vezetni az előállított, illetve a tevékenység során képződő, és melléktermékként tárolt, felhasznált, vagy forgalmazott anyagokról.

Ezen túlmenően az így előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy Ht.-ben meghatározott feltételeknek való megfelelését a környezetvédelmi hatóság, továbbá a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi.

Az ellenőrző hatóság tájékoztatja a piaci szereplő telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot, ha megállapítja, hogy a melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy nem felel meg a Ht.-ben a melléktermékre előírt feltételeknek.

A környezetvédelmi hatóság pedig azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának beszüntetésére, valamint a hulladék hulladékjegyzék szerint történő besorolására.

Ezen túlmenően a környezetvédelmi hatóság azt a gazdálkodót, aki a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére is kötelezheti.

Ajánlatos tehát rendkívül körültekintő módon eljárni, és adott esetben hulladékgazdálkodási szakember segítségét kérni a melléktermékekkel kapcsolatos tevékenység során a lehetséges kockázatok minimalizálása érdekében.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.