Gyűjtőszámla

Szerző(k): Dr. Kelemen László | 2017.11.24 | Számlázás, bizonylatolás

A számla szigorú követelményeknek megfelelő, szigorú adattartalommal kiállított számviteli bizonylat. Egyes esetekben viszont gazdaságilag, vagy adminisztrációs szempontból indokolt, hogy az adóalany ne legyen kötelezett számla kibocsátására, esetleg nyugtát állítson ki, vagy még a nyugtakibocsátási kötelezettség alól is mentesülhessen. Más esetben pedig a jogszabály megengedi az adóalanynak, hogy a kötelező adattartalomnál szűkebb adattartalmú, egyszerűsített számlát bocsásson ki.

Jelen bejegyzésben az adminisztráció egyszerűsítését megvalósító, speciális számlázási forma, a gyűjtőszámla alkalmazásának lehetőségét és részletszabályait mutatjuk be.

A gyűjtőszámla koncepciója [Áfa tv. 164. §] nem más, mint egy számlában szerepeltetni olyan ügyleteket, amelyek egy meghatározott időszakon belül jöttek létre a felek között.

Főszabály szerint az adóalanynak az általa teljesített ügyleteket külön számlával kell bizonylatolnia. A kereskedelmi gyakorlatban ugyanakkor jellemző, hogy adott adóalany meghatározott időszakon belül több alkalommal értékesít terméket vagy nyújt szolgáltatást ugyanannak a partnerének. A meghatározott időszakban egy és ugyanazon személy felé értékesített termékekről és nyújtott szolgáltatásokról egy darab számla kibocsátására is lehetőség adódik.

Egy gyűjtőszámlában legfeljebb az egy adómegállapítási időszakban teljesített ügyletek tüntethetőek fel. A jogszabály szerint az alábbi feltételek együttes fennállása esetén lehetséges naptári hónapnál hosszabb, illetve az egyik naptári hónapban kezdődő és a másik naptári hónapban befejeződő időszakra vonatkozóan gyűjtőszámlát kibocsátani [a 2013/9. Adózási kérdés (tájékoztató a gyűjtőszámlára vonatkozó előírás változásáról) alapján]:

• ha a számla kibocsátója nem havi bevallásra kötelezett adóalany és
• a gyűjtőszámla nem tartalmaz Közösségen belüli adómentes termékértékesítést,
• a gyűjtőszámla nem tartalmaz fordított adózás alá eső szolgáltatásnyújtást
• és a gyűjtőszámla kibocsátási időszaka nem haladja meg az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszakot.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásának feltétele, hogy arról a felek előzetesen megállapodjanak. Mivel a jogszabály nem ír elő írásbeli megállapodást, így a szóbeli megállapodás is megfelel az áfa törvény által előírt feltételnek [áfa törvény 64. § (3) bekezdés].

Mivel a gyűjtőszámla koncepciója nagyon hasonlít az időszakos ügyletekre vonatkozó elszámoláshoz, ezért a gyakorlatban sokszor keveredik a két jogintézmény. Az időszakos elszámolás „teljesítési időpontot meghatározó szabály, amelynek lényege, hogy – függetlenül attól, hogy fizikai értelemben a felek között több ügylet teljesül – az elszámolási időszakban eszközölt teljesítésekről egy időpontban számolnak el. Így az általános forgalmi adó szempontjából csak egy teljesítési időpont van, ami a fizetési határidő.  Azaz ez esetben pusztán egy számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletről beszélhetünk, ezért ezen ügyletekről csak egy számla készül, ami nem lehet gyűjtőszámla, hiszen ez esetben nincsen meg az Áfa tv. 164. § (1) bekezdésének záró fordulatában szereplő azon kitétel, amely szerint gyűjtőszámla alkalmazásához szükséges, hogy több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet kerüljön teljesítésre.” [NAV tájékoztató – Az elszámolási időszakos ügyletek áfa-rendszerbeli megítélése]

Ha a felek az időszaki elszámolás szabálya szerint kívánják kiállítania számlát, akkor semmi különösebb teendőjük nincs, akár kifejezett írásos megállapodásuk (például a szerződésben szerepel, hogy a havi díjakról állítják ki a számlát vagy egy olyan fordulatot tartalmaz a szerződés, hogy havonta, negyedévente számláznak stb.), akár szóbeli megállapodásuk alapján, akár ráutaló magatartásukból kiderül, hogy nem egyenként, hanem időszakra összevontan számolnak el. Ekkor az áfa törvény 58. § szabályait kell alkalmazniuk. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az egyes fizikailag elkülönült teljesítések esetlegesen eltérő napra esnek, ezeket a dátumokat nem kell a számlán külön szerepeltetni, mivel ezek az időpontok nem minősülnek teljesítési időpontoknak.

Ahhoz azonban, hogy gyűjtőszámla kiállítására sor kerülhessen, adójogilag is elkülönülteknek kell lenniük a teljesítéseknek, ahogy az áfa törvény fogalmaz, több egyedi számlakiállításra jogalapot teremtő ügyletnek kell lennie a gyűjtőszámlás időszakon belül. A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten, úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – az alkalmazott adómérték, illetőleg adómentesség szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek. A naptári hónapban, illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakának teljesítéseiről kibocsátott gyűjtőszámla kibocsátásának dátuma nem egyezik meg a gyűjtőszámlán szereplő ügyletek áfa törvény szerinti teljesítési időpontjával, ezért a gyűjtőszámlán az egyes ügyletek teljesítési időpontja mindig szerepeltetendő. A fentiek szerinti speciális rendelkezéseken kívül, a gyűjtőszámlára is a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.