Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.01.11 | Közbeszerzés
Egy korábbi írásunkban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának megsértésével összefüggő egyik kizáró okkal, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjával kapcsolatos jogesettel foglalkoztunk.
Ahogy arról a hivatkozott bejegyzésünkben már említést tettünk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 májusában jelentette meg az ajánlatkérő szervezetek számára készült „Kartellgyanús közbeszerzés” című tájékoztató füzetét, tovább gazdagítva ezzel a GVH-nak a közbeszerzések kartelljogi megfelelését elősegítő publikációs listáját, amely az ajánlattevőknek szánt „Hogyan maradjon tiszta?” című füzet megjelenésével indult 2016 végén.
A közbeszerzési szakma – a maga 22 évével – ugyan nagykorúvá érett, a hazai közbeszerzési kultúra fejlesztése további komoly kihívásokat tartogat valamennyi érintett számára. Az ajánlatkérő szervezeteknek kiemelt szerep jut ebben a népnevelő munkában, így különösen a verseny tisztaságának hatékony megőrzésében, a közbeszerzési kartellek megelőzésében, beazonosításában és a jogsértések elkövetéséhez fűződő jogkövetkezmények érvényre juttatásában.
Közbeszerzés 2019 – Konferencia
Változik a közbeszerzési törvény (Kbt.) + Aktualitások
Időpont: 2019. január 18., péntek
Előadók: Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella, Dr. Szabó Andrea
Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS
A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztató füzete az aktív magatartás szükségességére, a közbeszerzési eljárások versenybarát módon történő, kartellezésnek kedvezőtlen terepet biztosító kialakításának és lebonyolításának jelentőségére hívja fel az ajánlatkérők figyelmét. A verseny tisztaságának biztosítására vonatkozó alapelvi előírás mellett a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlatkérők kifejezett kötelezettségévé teszi, hogy amennyiben az adott közbeszerzési eljárás során a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
A GVH tájékoztató füzete példálózó jelleggel veszi sorra a közbeszerzési kartell egyes – egymással gyakran kombinálódó – változatait: így a körbenyerést (amikor az eljárásokban való nyertesség előre leosztottan körbejár), az ajánlat visszatartását/elfojtását (amikor csak a nyertesként kijelölt ajánlattevő tesz ajánlatot, a többi kartelltag nem, vagy szándékosan érvénytelen ajánlatot tesz illetve ezzel egyenértékűen viselkedik pl. nem teljesíti a hiánypótlást) vagy a színlelt ajánlattételt (amikor csak a nyertesként kijelölt ajánlattevő tesz versenyképes ajánlatot).
A GVH tájékoztató füzete részletesen bemutatja a komoly kartellgyanút felvető jeleket, mintázatokat, azonosságokat és ismétlődő elemeket. Míg egyes jelek már akár egy eljárás során is észlelhetőek, addig mások csak több eljárás egymásutánjában mutatkoznak meg. Nézzük, hogy a GVH milyen ismertetőjegyekre hívja fel az ajánlatkérők figyelmét (a felsorolás nem teljes körű):
- Olyan kijelentések, amelyek arra utalnak, hogy egyes cégek nem értékesítenek adott földrajzi területeken vagy adott vásárlóknak, illetve, hogy egy terület vagy egy ügyfél másik beszállítóhoz „tartozik”.
- Az ajánlattevők arra utaló kijelentései, hogy valamelyik ajánlat jelképes vagy színlelt, illetve amelyek a versenytársak ajánlataival kapcsolatos, nem nyilvános adatok ismeretét jelzik.
- Az ajánlattevők olyan kijelentései, amelyek az adott cég sikerével vagy kudarcával összefüggő ismereteket jeleznek olyan eljárásban, amelynek eredményét még nem tették közzé.
- A nyertes ajánlattevő bevonja a vesztes ajánlattevőket vagy egy részüket alvállalkozóként.
- Egy vagy több ajánlattevő visszavonja az ajánlatát, majd a nyertes ajánlattevő alvállalkozóként vonja be őket a teljesítésbe.
- A nyertes ajánlattevő nem köti meg a szerződést, később azonban alvállalkozóként részt vesz annak teljesítésében.
- Valamely ajánlattevőtől érkező ajánlat egy másik ajánlattevő levelezési cégjelzését, logóját, telefonszámát tartalmazza, vagy egyéb, a másik ajánlattevő ajánlatában szereplő sajátos részt tartalmaz.
- Különböző ajánlattevők által benyújtott iratok hasonló hibákat, törléseket vagy egyéb fizikai módosításokat tartalmaznak, esetlegesen ugyanazon kellékek, mellékletek, igazolások hiányoznak.
- Több ajánlattevő teljesen egyforma, részleteiben is (indokolatlanul) azonos árakat jelöl meg.
- Az árajánlatok költségekkel nem magyarázható, hirtelen és egyidejű emelkedése vagy korábbiak alapján várt árengedmények váratlan eltűnése.
- A nyertes ajánlatok valamilyen földrajzi rendszerezettséget mutatnak.
- Úgy tűnik, hogy egyes vállalatok sorban egymás után nyernek.
- Valamely ajánlattevő árajánlata jóval magasabb egy adott szerződés esetében, mint ugyanazon ajánlattevő árajánlata más hasonló szerződések esetén.
- A rendszeres ajánlattevők nem tesznek ajánlatot egy olyan esetben, amikor arra számítani lehetett volna.
Kartellgyanú esetén az ajánlatkérők a GVH Felderítő Irodájával vehetik fel a kapcsolatot, vagy anonim módon is bejelentés tehetnek a Kartell chat segítségével.
A feladat közös: tegyünk együtt a kartellek visszaszorításáért!
Következő cikkünkben a közbeszerzési szakszótár egy új fogalmával, az öntisztázással foglalkozunk.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.