Pereskedni akar? Jobban teszi, ha jogi képviselővel jár el!

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2018.01.25 | Követeléskezelés

2018. január 01. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartás, amely radikális változásokat vezetett be a pereskedésben. A legszembetűnőbb változásnak az un. osztott perszerkezet kialakítása tekinthető, amely azt jelenti, hogy a 2018. január 01. napjától indult polgári perekben az elsőfokú eljárás két részből áll: egy perfelvételi szakból és egy érdemi tárgyalási szakból. A perfelvételi szakban kell előadni a feleknek a tényállításaikat, az azokat alátámasztó bizonyítékokat méghozzá a bíróság által meghatározott típusú perfelvételi nyilatkozat formájában. Az érdemi tárgyalási szakban folytatja le a bizonyítást a bíróság és dönti el a pert.

Akár mi indítunk pert, akár ellenünk indítanak pert, különösen figyelni kell arra, hogy a nyilatkozatunk felépítésének tartalmát is meghatározza már a törvény. A feleknek a tényállításaik előadása mellett azok jogalapját is meg kell jelölni, illetve az ezek közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést is elő kell adni, továbbá az ezeket alátámasztó bizonyítékokat is rendelkezésre kell bocsátani.

Immár alapelvi szinten rögzíti a jogszabály, hogy a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. Megszűnik tehát a bírói gyakorlat által régóta ismert „csepegtetés” intézménye, ahol a felek jellemzően azzal húzták el a perek ésszerű időn belül történő befejezését, hogy újabb és újabb tényeket, érveket, kérelmeket adtak elő az egyes tárgyalások alkalmával.

A törvény szabályai egyértelműen arra ösztönzi tehát a feleket, hogy minél előbb adják elő valamennyi tényállítást és nyilatkozatot, különben a fél a korábbi eljárási szabályokhoz képest súlyosabb következményekkel számolhat. Egyrészt a felek által megtett nyilatkozatok megváltoztatására, illetve újabb nyilatkozatok megtételére az osztott perszerkezet miatt már az elsőfokú eljárás során is egyre kevesebb lehetőség van. Másrészt könnyebben kaphat a fél pénzbírságot is. Példának okáért a bíróság mérlegelés nélkül pénzbírsággal sújtja azt a felet, aki a perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során korábban lehetősége volt.

A szabályoknak megfelelő eljárás a jogi ismeretekkel nem rendelkező, de igényét annál is inkább érvényesíteni kívánó fél számára igen nehéz kihívássá vált, így mindenképpen javasolt kétszer is meggondolni, hogy szakember közreműködése nélkül lépünk-e a jogérvényesítés útjára.

 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.