Bérbeadók figyelem! 2018-tól kevesebb a bérleti díj után fizetendő adó!

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.02.02 | Ingatlan

Manapság magas jövedelemre lehet szert tenni, ha „albérletbe” adjuk lakásunkat. Igaz ez különösen Budapestre, ugyanis fővárosunkban óriási keletje van a hosszú és rövid távú ingatlan-bérbeadásoknak. A bérleti díjból származó bevétel adóköteles jövedelemnek minősül, azonban a hosszú távú bérleti szerződések esetén 2018-tól jelentős mértékben csökkentek az adóterhek.

A hosszú távú lakáskiadás alatt a tartósabb jellegű, hagyományos bérbeadást, míg a rövid távú lakáskiadás alatt leginkább a lakóingatlanok turisztikai célú hasznosítását, a szálláshely-szolgáltatást (fizető-vendéglátás, pl.:Airbnb) kell érteni.

2018-at megelőzően a hosszú távon ingatlant bérbeadóknak a befolyt jövedelem után 15% személyi jövedelemadóval (szja), és 14% egészségügyi hozzájárulással (eho) is kellett számolnia, amennyiben a bérbeadásból származó jövedelme az adott évben meghaladta az egymillió forintot. Ebben az esetben a befolyt jövedelmet összesen 29%-os adó terhelte.

2018-tól azonban senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után csak a 15%-os szja-t kell megfizetnie minden érintettnek.

A fenti változás értelmében a lakáskiadásból realizált jövedelmet terhelő adók mintegy a felére csökkennek.

De pontosan mi után is kell az adót megfizetnem? Az nem változott, hogy az ingatlan tulajdonosa számára kétféleképpen lehetséges az adóalap megállapítása, melyből aztán a személyi jövedelemadó levonásra, illetve befizetésre kerül: az egyik a tételes költségelszámolás, a másik a 10%-os költséghányad alkalmazása.

Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az összes bevételből ki kell vonni a költségeket, melyekről tételes kimutatás készül. A bevétel összegéhez soroljuk a bérleti díj összegét és az összes rezsi költséget – beleértve a közös költséget –, amit a bérlő fizet a tulajdonosnak. A költségekhez kell sorolnunk egyrészt az összes rezsi költséget (akkor is, ha azt a bérlő fizeti meg), másrészt a lakás kiadásához kapcsolódó költségeket, mint a felújítás vagy csere költségét.

Ingatlan bérbeadásához kapcsolódó adóalap megállapításának másik módja a 10%-os költséghányad alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy az adóalap ilyenkor az összes bérleti díj bevétel 90%-a. Ez a tételes költségelszámolásnál jóval egyszerűbb módszer, hiszen ebben az esetben a bevétel 90%-a után kell megfizetni a személyi jövedelemadót.

A vonatkozó jogszabályok lehetőséget biztosítanak a bérbeadó tulajdonosnak arra, hogy a bevétellel szemben egyéb tételeket is elszámoljanak, mint pl. az amortizációt vagy a bérbeadó által más településen bérelt lakás bérleti díját.

Annak kiszámítása tehát, hogy pontosan mi után kell adót fizetni, vagyis az adóalap rögzítése kihívások elé állíthatják a becsületes bérbeadó lakástulajdonosokat, ezért amennyiben az ingatlan kiadásával kapcsolatban naprakész információkra, vagy problémáinak gyors és hatékony megoldására van szüksége, úgy keresse az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit bizalommal.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.