Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.02.02 | Ingatlan
Bombaként robbant a hír az országos sajtóban ez év elején, miszerint a Magyar Állam több mint 80.000 világörökségi területen fekvő ingatlanra szerzett elővásárlási jogot. A kérdéssel mi is foglalkoztunk korábban ebben a bejegyzésben.
Érdemesnek tartom a témát arra, hogy kicsit bővebben boncolgassuk, hiszen sokan nem tudják, hány féle, már korábban hatályba lépett jogszabály alapján illeti meg elővásárlási jog a Magyar Államot, ide nem értve a múltkori cikkben már kivesézett világörökségi területeket. Vegyük tehát ezeket – persze nem a teljesség igényével – sorra!
Arra előzetesen azért felhívom a figyelmet, hogy a jelen bejegyzésben kizárólag jogszabályon (tehát nem szerződésen) alapuló elővásárlási joggal foglalkozunk, a két típusú elővásárlási jogot nem szabad összekeverni, még ha rendeltetésüknél fogva azonos jogi célt szolgálnak is
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény a védetté nyilvánított ingatlanok tekintetében alapít elővásárlási jogot a Magyar Állam javára. Külön rendelet szabályozza, hogy melyek ezek az egyes helyrajzi számok alatt található ingatlanok, melyeket részesít az állam műemlékvédelemben, azaz melyeket terhel elővásárlási joggal, illetve melyik az az ingatlan, amelyik időközben elvesztette műemlék jellegét.
Munkajogi és Polgári jogi Szerződés- és Iratmintatár
Szakkönyv + Pendrive
A fenti két eset olykor egybeeshet. Jó példa erre a 7/2017. (III.7.) MvM rendelet, amely egyrészt Makovecz Imre életművének egyes emlékeit nyilvánítja műemlékké, ezeket tételesen felsorolva, egyes elemeire elővásárlási jogot telepítve. Másrészt a Pécsen található Polgári Kaszinó helyreállíthatatlanul elvesztette azon értékeit, amelyek alapján műemléki védelemben részesítették, így a jogszabály is kivette a már bomladozó, balesetveszélyes épületet e körből.
Ugyanezen törvény rendelkezik a régészeti lelőhelyek védelméről. Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani. A védett értékeket az ágazati miniszter külön rendeletben elővásárlási joggal terhelheti, ezt a tényt is fel kell vezetni az adott ingatlan tulajdoni lapjára.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természeti értékekkel rendelkező területeken hoz létre elővásárlási jogot a Magyar Állam javára. A jogszabály szerint a védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg. A törvény rangsorba állítja, hogy mi minősül Magyarországon védett természetvédelmi területnek. A védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően beszélhetünk nemzeti parkról, tájvédelmi körzetről, természetvédelmi területről vagy természeti emlékről.
Maga az elővásárlási jog ténye nem feltétlenül van ilyen formában feltüntetve az ingatlan tulajdoni lapján, lehetséges, hogy csak arra találunk utalást, hogy valamely nemzeti park vagy tájvédelmi körzet területén fekszik az adott ingatlan, nem árt tehát tudni, hogy ez a Magyar Állam elővásárlási jogát takarja.
Végezetül meg kell említenünk a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény vonatkozó sorait is, amely a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében alapít az Állam javára elővásárlási jogot a jogszabály hatálya alá tartozó földeken. E jogot a Nemzeti Földalapkezelő gyakorolja.
Hozzáteszem, hogy ebben a bejegyzésben csak a leggyakrabban előforduló jogszabályon alapuló állami elővásárlási jog típusokat soroltuk fel.. Látható, hogy egészen sokrétű alapokon nyugodhat az állam elővásárlási joga, ezért mindig gondosan ellenőrizzük a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapját, nehogy az Állam váratlanul beelőzzön minket!
Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.