Nem csak a tulajdonos lehet jogosult kártalanításra!

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.03.28 | Ingatlan

Korábbi bejegyzéseinkben részletesen ismertettük az építési jogok korlátozása esetén felmerülő korlátozási kártalanítás iránti igény szabályait. Azonban van még egy fontos kérdés: Csak a tulajdonos lehet jogosult kártalanításra? A válasz: Nem. Mutatjuk, miért.

Anélkül, hogy megismételnénk a korábban bemutatott rendelkezéseket, csak röviden utalunk egy-két fontos szabályra. Említettük, hogy építési jogunk korlátozása esetén az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzathoz fordulhatunk kártalanítási igényünkkel, melynek megfizetésére az köteles, akinek érdekében az építési jog korlátozása történt. Ez, ahogy bemutattuk, az esetek többségében az önkormányzat lesz.

Előző bejegyzéseinkben következetesen a korlátozással érintett ingatlan tulajdonosában jelöltük meg a kártalanításra jogosult személyét.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy nem csak a tulajdonos lehet jogosult a kártalanításra.

Az építési törvény nem kizárólag a tulajdonost teszi jogosulttá, hanem mellette a haszonélvezőt is feljogosítja – akár a tulajdonossal együtt, akár külön eljárásban – a kártalanítás iránti igény érvényesítésére.

Azonban a jogszabályi rendelkezéseket a jelen esetben sem lehet szigorúan, szó szerint értelmezni. Az irányadó bírói gyakorlat is azt mutatja, hogy bár a tulajdonos mellett csak a haszonélvezőt említi a törvény, ez nem jelentheti azt, hogy csak ők lehetnek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság például egy konkrét esetben úgy döntött, hogy a pénzügyi lízingbe vevőt is megilleti a korlátozási kártalanítás, mégpedig azonos feltételekkel.

Az Alkotmánybíróság ezt a döntését azzal indokolta, hogy a pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő is kvázi tulajdonosnak, tulajdoni várományosnak minősül, és őt is megilleti a tulajdonhoz való alkotmányos alapjog.

A tulajdonhoz való alkotmányos alapjog nemcsak a polgári jogi értelemben vett tulajdonosok, hanem a polgári jogi értelemben vett egyes birtokosok védelmére is kiterjed, ezért minden esetben külön-külön kell vizsgálni, hogy mely birtokos kaphat ilyen védelmet, és lehet adott esetben jogosult a korlátozási kártalanításra.

Figyelemmel arra, hogy a pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő a lízingtárgy birtokosa, ezáltal – a fentiek alapján – a tulajdonhoz való alkotmányos alapjog őt is megilleti, noha nem tekinthető tulajdonosnak, viszont a lízingszerződés megszűnésekor tulajdonos válhat belőle.

A fentiek alapján, valamint a korábbi bejegyzéseinkben említett jogértelmezési problémák miatt is javasoljuk, hogy amennyiben a korlátozási kártalanítás lehetőségét véli felfedezni, jogos igénye érvényesítése érdekében forduljon a témában járatos jogi szakértőhöz.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.