A támogatásból megvalósult beruházás input áfájának levonásba helyezése

Szerző(k): Rácz Gábor | 2017.04.25 | Közbeszerzés

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása és a 2005. december 31-e közti időszakban az áfatörvény olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelynek értelmében azon adózóknak, akik tevékenységüket részben állami támogatás segítségével látták el, az adólevonási joguk érvényesítése során arányosítást kellett alkalmazniuk. Az arányosítás során az adólevonási jog tehát oly mértékben korlátozódott, amilyen mértéket az állami támogatás a teljes bevételen belül képviselt. A közösségi héa-irányelv azonban nem tett és nem is tesz különbséget a megvásárolt termék/szolgáltatás árában megfizetett általános forgalmi adó levonhatósága tekintetében aszerint, hogy az adott terméket/szolgáltatást az adózó kizárólag saját forrásból vagy részben, illetve egészben állami támogatásból valósította-e meg. Az uniós követelményeknek eleget téve – a hazai és az uniós szabályok közötti ellentmondást megszüntetve – a hatályos magyar szabályozásból 2006-tól törlésre kerültek a levonási jog korlátozására vonatkozó, a finanszírozás forrásával összefüggő rendelkezések. 2008-ban precedens értékkel a Legfelsőbb Bíróság  – hivatkozva az európai bírósági jogesetekre – is kimondta, hogy az állami támogatásokra tekintettel előírt arányosítási kötelezettség a levonási jog meg nem engedett általános korlátozását jelenti.

Az adóhatóság és az NGM jelenlegi gyakorlata értelmében is – összhangban az áfatörvény 2006-os változásával – egy adott tevékenység folytatása érdekében szükséges termék/szolgáltatás beszerzése során áthárított áfa levonhatósága független attól, hogy azt milyen forrásból valósították meg, csupán arra kell tekintettel lenni, hogy a tevékenység – amelynek végzése során az adott beszerzés hasznosul – olyan adólevonásra jogosító tevékenységnek minősüljön, amelyből az adózó ellenértéket fog realizálni.

Habár a szabályozás 2006-ban módosult, még mindig nagy a bizonytalanság, és sokan gondolják továbbra is úgy, hogy a támogatásból megvalósult beszerzések során felszámított áfát – a beszerzés forrására tekintettel – arányosítani kell.

A múltat idéző, helytelen gyakorlatnak azonban két hátrányos következménye is lehet az adózókra nézve:

• a tévesen alkalmazott arányosítási kötelezettség miatt le nem vonható áfa összege csökkenti a beruházásra fordítható tényleges összeg nagyságát; és
• a támogatások felhasználásának ellenőrzése során az adózókat elmarasztalhatják, ha bebizonyosodik, hogy nem jártak el kellő gondossággal, amikor adólevonási jogukat nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően gyakorolták (különösen igaz ez az uniós források felhasználásakor, hiszen ilyen esetben a támogatás meghatározott összege – a tévesen alkalmazott arányosításra tekintettel – az állami költségvetés bevételét növeli).

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.