Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2018.05.03 | Cégjog
Általánosságban elmondható, hogy a jogi személy ügyvezetését a jogi személy tagjai, illetve alapítói ellenőrzik annak tükrében, hogy a cég érdekeinek és céljainak szem előtt tartásával végzik-e a tevékenységüket. Ugyanakkor felmerülhet olyan eset is, amikor a tagok létszáma, a cég tevékenységében való érdekeltség alacsony hányada vagy az egyéb szükséges információk hiánya miatt a tagok és az alapítók nem alkalmasak a cég ellenőrzésének közvetlen gyakorlására. Ebben az esetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) lehetőséget biztosít arra, hogy az ellenőrzés megvalósítására egy elkülönült szervet hozzanak létre a tulajdonosok.
A Ptk. a társaság többi szervezeti egységétől elkülönülő, a tulajdonosi ellenőrzést végző szervet felügyelőbizottságként nevesíti. A jogszabály a felügyelőbizottságot háromtagú testületként írja le, de az eltérést engedő szabályozás eredményeképpen ennek a szervnek a létszámát a felek kevesebb vagy több főben is meghatározhatják.
A cég szervezetének átláthatóságát és ellenőrizhetőségét is szolgálja az, hogy a felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, a tevékenységük során nem utasíthatóak. Ez alapján leszögezhetjük, hogy a felügyelőbizottság a tulajdonosi ellenőrzés egyik alappillére. Hozzátennénk, hogy a felügyelőbizottság nem kizárólagosan csak törvényességi, hanem gazdaságossági szempontból is lefolytathat ellenőrzéseket.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Az ellenőrző szerv tevékenysége kapcsán meg kell jegyezni, hogy a tulajdonosok döntéseinek előkészítése keretében a felügyelőbizottságnak meg kell vizsgálnia a tagok vagy az alapítók elé kerülő javaslatokat, előterjesztéseket, és az azokkal kapcsolatos álláspontját ismertetniük is kell, továbbá az egyes döntésekhez kapcsolódó tervezetek észrevételezésében is kiemelkedő szerepe van.
A tevékenysége és jogosultságai közé tartozik továbbá a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe való betekintés, a vezető tisztségviselőtől való felvilágosításkérés, a cég fizetési számlájának, pénztárának, értékpapír- és áruállományának, valamint szerződéseinek vizsgálata is. Mindezek mellett a társaság legfőbb szerve kizárólag a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet a társaság beszámolójáról. Fontos még kiemelni azt is, hogy a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését, amennyiben az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, illetve létesítő okiratba ütközik, vagy egyébként sérti a cég érdekeit.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy egy ilyen fontos szervezeti egység tekintetében a tulajdonosok érdeke, hogy annak tagjaivá megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket válasszanak, az azonban mégsem várható el, hogy a felügyelőbizottság a céget érintő minden kérdésben magas szakértelemmel rendelkezzen, ezért indokolt lehet, hogy az ellenőrzési tevékenységéhez külső szakértőt is igénybe vegyen.
Amennyiben Ön is elgondolkodott azon, hogy felügyelőbizottságot szeretne létesíteni cégében, és ezzel kapcsolatban jogi tanácsra van szüksége, akkor forduljon bátran az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez, akik garantáltan tudnak segíteni ügyeiben!
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.