Még fel sem épült a lakás? Ezekre érdemes figyelni! III.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.05.10 | Ingatlan

Cikkünk első részében az előszerződés intézményét és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. A második epizódban felhívtuk a lakást vásárolni szándékozók figyelmét arra, hogy legyenek résen a beruházóval kötött adásvételi szerződés tartalmát illetően.

Az új építésű lakásokkal foglalkozó sorozatunk harmadik és egyben utolsó részében pedig a lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékfizetési szabályokba szeretnénk egy kis betekintést adni.

Egy lakás vásárlásakor mind a vevő, mind az eladó oldalán keletkezik fizetési kötelezettség az állam felé. A vevőnek vagyonszerzési illetéket, az eladónak (magánszemély esetén) pedig személyi jövedelemadót kell fizetnie, amennyiben az eladásból plusz jövedelemre tesz szert az eladott ingatlan vásárláskori vételárához képest. Jelen cikkünkben azonban kizárólag a vagyonszerzési illetékkel, azon belül is az új építésű lakásokat érintő szabályokkal foglalkozunk.

Az illetéktörvény a vagyonszerzési illeték általános mértékét a megszerzett lakás forgalmi értékének 4%-ában határozza meg. Ehhez képest közvetlenül a beruházótól vásárolt új építésű lakás megvásárlása esetén – a lakás vételárától függőn – komoly illetékkedvezményben részesülhet a vevő.

Az új lakások vételárának első 15 millió forintjára semmiféle illetéket nem kell fizetni, ami egy 15 milliós lakás esetén 600 ezer forintos megtakarítást jelent. Az ennél drágább, de legfeljebb 30 millió forint értékű lakásoknál is csak a vételár 15 milliót meghaladó részére kell 4% illetéket megfizetni. 30 millió forintnál drágább új építésű lakások esetében viszont már nem jár illetékkedvezmény, vagyis az ilyen lakások esetében a teljes (4%) illetéket ki kell fizetni.

Azonban van lehetőségünk csökkenteni az illetéket akkor is, ha 30 millió forintnál drágábbat vásárolunk és nem vonatkoznak ránk a fenti kedvezmények. Ennek egyik esete az ún. cserepótló vétel.

A cserepótló vétel idén január 1-jén megváltozott szabálya szerint lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete.

Egy példával szemléltetve ez a következőt jelenti. Amennyiben 2018-ban vásárolunk egy új építésű lakást 34 millió forintért, és eladtunk egy lakást pl. 2016-ban 24 millió forintért, akkor az illeték alapja nem a vásárolt ingatlan 34 millió forintos értéke, hanem a két lakás forgalmi értékének különbözete, azaz 10 millió forint lesz.

Nagyon nem mindegy, hiszen míg az első esetben 1,36 millió forint összegű illetéket lennénk kötelesek fizetni, addig a második esetben, a cserepótló vétel miatt alkalmazható kedvezménynek köszönhetően csupán 400 ezer forint összegű illetékkel kell számolnunk.

Fontos, hogy cserepótló vétel esetén az illetékkedvezmény érvényesítéséhez a vagyonszerző vevőnek a másik lakástulajdona eladását igazolnia kell, amit tipikusan a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés másolatával tud megtenni, valamint nyilatkoznia is kell, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelel.

Ezzel végére értünk az új építésű lakásokkal foglalkozó sorozatunknak. Amennyiben akár új, akár használt lakás vásárlása előtt áll, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.