Hogyan tudok elválni 2018-ban? A házassági bontóper lényeges gyakorlati kérdései az új Pp. tükrében

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.07.05 | Követeléskezelés

A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jelentős változásokat hozott a házassági bontóperek vonatkozásában is. Legfontosabb változásként említhető, hogy a vagyonjogi kereset leválasztásra került a házassági perről.

A törvény 455. §-a taxatív módon felsorolja azon kérdéseket, melyek összekapcsolhatóak a házasság felbontása iránti keresettel, ezen kérdések egy eljáráson belül tárgyalhatók, újdonság azonban, hogy a felsorolás nem tartalmazza a házassági vagyonjogi keresetet.

A törvényhez fűzött indoklás egyrészt az osztott perszerkezettel indokolja a szétválasztást, hiszen ha a bíróság együtt tárgyalja a két keresetet, akkor mindkettőre le kell folytatni a perfelvételt, ami a per elhúzódását eredményezheti és így a perhatékonyság elvét sértheti, másrészt a családjogi kérdéseket átható alapelvet, a gyermek érdekének kiemelt védelmét szolgálja az új szabályozás azzal, hogy a gyermekkel kapcsolatos jogvita minél rövidebb időn belül lezárható legyen.

Az új szabály egybevág a hatályos anyagi jogi szabályokkal is, hiszen a válni kívánó feleknek a vagyonjogi kérdésekben nem kell megállapodniuk ahhoz, hogy a bíróság a házasságukat felbontsa.
A vagyonjogi és a köteléki per elválasztása megszünteti a bontóperekben gyakran alkalmazott azon „perstratégiát”, hogy valamely házastárs csupán azért terjeszt elő kizárólagos szülői felügyelet iránti kérelmet, hogy a vagyon megosztását késleltesse, így az új szabályozás csökkenti a vagyon megosztásával való nyomásgyakorlás lehetőségét.

Továbbra is tárgyalható a bontóperben a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset, annak ellenére, hogy tág értelemben ezen kérdések a házassági vagyonjog körébe sorolhatók.

A házasság felbontása kizárólag bíróság jogerős ítélete alapján lehetséges, a házassági vagyonközösség megosztásához azonban nem kötelező peres eljárás megindítása, a vagyonjogi kérdéseket a házastársak peren kívüli megállapodás keretében is rendezhetik, így közös életük lezárása egy bírósági eljárás keretében is történhet.

Abban az eseten azonban, ha a felek nem tudnak teljeskörűen, minden vagyontárgyra kiterjedően egymással elszámolni, akkor a felperes félnek két keresetet kell az illetékes bíróságra benyújtania. A perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg sorrendet a két eljárás megindítása tekintetében, illetve a két per párhuzamos lefolytatásának sincs jogi akadálya.

Amennyiben házasság felbontásával vagy házassági vagyonjoggal kapcsolatos kérdése van és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.