A cafetéria juttatások adóterheinek várható változásai 2019-ben

Szerző(k): Joó Gabriella | 2018.07.12 | Magánszemély adózása

Június közepén a kormány a Parlament elé terjesztette az adótörvény-módosítások tervezeteit, a jelenleg elfogadás alatt álló T/625. és T/627. számú törvényjavaslatokat. Az idei módosító javaslatok a jelentős érdemi változtatásokon túlmenően, továbbra is az adójogszabályok egyszerűsítését és az adminisztrációs terhek csökkentését célozzák.

A T/625. számú törvényjavaslatban szereplő, a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító rendelkezések között a legnagyobb visszhangot a kifizetői, munkáltatói juttatások megnyirbálására, a cafetéria rendszer átalakítására vonatkozó javaslatok keltették.  A törvényjavaslat értelmében 2019-től változások várhatóak az Szja tv. 71. §-ában található „béren kívüli juttatások” terén, továbbá lényegesen szűkülhet az Szja tv. 70. §-ában található „egyes meghatározott juttatások” köre is.

Tekintve, hogy a jelenlegi cafetéria szabályok jelentős adminisztrációs terhet rónak a munkáltatókra, indokoltnak tűnik a szabályozás egyszerűsítése. A javaslatok előkészítése során azonban további szempontok is előtérbe kerültek. A jogalkotó álláspontja, hogy a munkáért munkabér járjon, és a munkabér ne legyen helyettesíthető utalványokkal. Jogalkotói szándék továbbá, hogy a munkáltatók a várható adócsökkentések miatt felszabaduló pénzeket jövőre béremelés formájában adják majd oda a dolgozóknak.

A törvényjavaslat szerint tehát a béren kívüli juttatások közül kikerül a munkáltató által készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás. Kedvezményes közteher-fizetés mellett adható ún. „béren kívüli juttatásnak” így várhatóan jövőre csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) alábbi három alszámlájára utalt támogatás minősülhet majd:

1. a szálláshely alszámlára utalt, szálláshely-szolgáltatásra felhasználható legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
2. vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is), étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
3. szabadidő alszámlára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

A SZÉP-kártyán adható juttatások keretösszegeit és a felhasználási területeket változatlanul hagyják, változik azonban az adóalap számításának módja. A tervezet szerint ugyanis a béren kívüli juttatásokra eső adó kiszámításakor nem kell az adóalapra 1,18-as szorzót alkalmazni, az adóalap így megegyezik majd a juttatott jövedelemmel.

A kifizetői közterhekkel kapcsolatban a T/627. számú törvénytervezet alapján nagy újdonságnak számít, hogy új törvényben szabályoznák a szociális hozzájárulási adót (szocho), és a jelenleg kétkulcsos egészségügyi hozzájárulás (eho) 2019. január 1-jétől beolvadna a szociális hozzájárulási adó rendszerébe. Megszűnne tehát a béren kívüli juttatások 14%-os eho-ja, és várhatóan a helyébe lép majd a szociális hozzájárulási adó. A jelenlegi törvényjavaslatban a szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 19,5%-a, ugyanakkor kilátásba helyezték, hogy 2019. második felétől ez a mérték 17,5%-ra csökkenhet.  A SZÉP-kártyán adható juttatások esetében tehát a jelenlegi 34,22%-os adóteher a 19,5 %-os szocho mellett jövőre 34,5%-ra, a 17,5%-ra csökkenő szocho esetén pedig 32,5%-ra módosulhat.

A törvényjavaslat szerint az ún. „egyes meghatározott juttatások” köre is szűkül.  Amennyiben a törvényjavaslatokat változatlan formában elfogadják, nem lehet majd „egyes meghatározott juttatásként” adni például iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, Erzsébet utalványt, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást. Megszűnik továbbá az a lehetőség is, hogy egyes meghatározott juttatásként a munkáltató minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, illetve több munkavállalónak belső szabályzatban rögzített, teljesítménytől nem függő, közös ismérv alapján adhasson juttatást.

Némiképp jó hír, hogy várhatóan továbbra is a munkabérnél kedvezőbben, „egyes meghatározott juttatásként” adóznak majd például a következő juttatások: a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, az adómentesnek nem minősülő reprezentáció és üzleti ajándék, évi egy alkalommal a csekély értékű ajándék, az üzletpolitikai (reklámcélú) juttatás, és például az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ún. „egyes meghatározott juttatások” adóalapjának meghatározásához várhatóan jövőre is megmarad az 1,18-as szorzó, így a teljes közteher a szocho jövő évi változásától függ majd.

A benyújtott törvényjavaslatok szerint számos munkáltatói juttatásnak növekedhet a közterhe, és bérként válhatnak adókötelessé, ezért érdemes idejében felkészülni, átgondolni a jövőre adható munkáltatói juttatások körét, mérlegelve az anyagi lehetőségeket, a munkaerő-piaci bérversenyt, és a munkaerő megtartásának további lehetőségeit.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.