Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2018.07.26 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem
Gyakran elfeledkezünk róla, hogy a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók számára is jár szabadság, vagyis az egész éves munkavégzés közben napokra, akár hetekre mentesülnek a munkavégzés és a tárgyalástartás alól. Ennek keretek közé szorítása, szabályozása érdekében került jogszabályi szinten szabályozásra polgári ügyekben az ítélkezési szünet jogintézménye.
Az ítélkezési szünet azt jelenti, hogy az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka. Ez tehát azt jelenti, hogy egy nyári és egy – rövidebb – téli időszakban határidőhöz kötött eljárási cselekményeket végezni nem kell. Amennyiben tehát a bíróság végzésében 15 napot ad egy nyilatkozat megtételére, és azt július 14-én vesszük át, a nyilatkozat megtételére egészen szeptember 4-ig van lehetőségünk.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Amennyiben pedig a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le (például a felek közös kérelmét követően az eljárás szünetelésére nyitva álló négyhónapos határidő utolsó napja), a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel (ha netalán ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le).
Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást sem lehet kitűzni.
A fenti szabály kizárólag a polgári ügyekben alkalmazható, büntetőügyekben erre nincs lehetőség. Ezen túl is vannak speciális ügyfajták, amelyek esetében nem kell megtartani az ítélkezési szünetet. Ilyenek a soron kívüli eljárást igénylő perek (például váltóperek, sajtó-helyreigazítási perek, szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perek stb.) és a legtöbb nem peres eljárás is (például cégeljárás, csőd- és felszámolási eljárás), ugyanakkor például a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesül az ítélkezési szünet. Ezt minden esetben figyelemmel kell kísérni, nehogy azért csússzunk ki egy határidőből, mert tévesen azt hittük, hogy az ítélkezési szünet arra az ügyre is vonatkozik.
Nincs helye az ítélkezési szünet rendelkezéseinek alkalmazására akkor sem, ha a felek közösen ezt kérik a bíróságtól.
Fentiek alapján az ítélkezési szünet arra szolgál, hogy az egész éves ügyteher kapcsán a bírák – és a jogi képviselők – legalább részben feldolgozzák hátralékukat, és a csökkentett terhelés folyamodványaként végső soron meggyorsítsák az eljárásokat. Nem is beszélve arról, hogy a szabadságot követően a résztvevők nagyobb lelkesedéssel és elszántsággal vethetik bele magukat az ügyek elintézésébe.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.