A bizalmi vagyonkezelés fogalma és szabályozási karaktere (Bejegyzés No. 2.)

Szerző(k): Dr. B. Szabó Gábor | 2017.04.25 | Bizalmi vagyonkezelés

No, akkor vágjunk bele!

A Ptk. 6:310 §-a bizalmi vagyonkezelést (a továbbiakban: bvk.) mint egy új típusú szerződést szabályozza a következők szerint: „Bizalmi vagyonkezelési szerződéssel a vagyonkezelő a  vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”  A kivastagított részek a bvk. jogviszony tartópilléreit alkotják:

• szerződéssel jön létre (ellentétben pl. az angolszász trustokkal amelyek létrejöttéhez nem feltétlenül szükséges a szerződés),
• szükségszerűen tulajdonjog átruházással jár együtt (ellenpéldaként megint csak az angolszász trustokra hivatkoznék),
• a vagyonkezelő a tulajdonátruházás eredményeként a dolgot a sajátjaként kezeli (azaz nem másét. pl. megbízásból),
• azzal azonban, hogy a tulajdonjog gyakorlásának a törvény rögtön korlátot állít, amennyiben a vagyonkezelő ezt a tulajdonjogát csak a kedvezményezett javára gyakorolhatja (ezt a korlátozást kell tartalommal kitölteni a bvk. szerződésben).

Úgy is mondhatjuk, hogy a bvk. szerződés az adásvétel, a csere és az ajándékozás mellett egy újabb tulajdonjogot keletkeztető jogcímet teremt. A Ptk. azonban a bvk.-t mégsem a „Tulajdonátruházó szerződések”, hanem a „Megbízási típusú szerződések” között szabályozza, ezzel is kihangsúlyozva az új jogintézmény duális jellegét: megbízási típusú elemekkel erősen átszőtt tulajdonátruházó szerződés. (Érdekes, hogy a magyar szabályozás egyik modelljét adó francia „fiducié” esetében a jogalkotó a tulajdonjogi elemeket tekintette meghatározóbbnak, és ezért a szerződést a Code Civilnek a tulajdonjogot keletkeztető szerződésekről szóló fejezetében helyezte el.) A megjegyzendő lényeg azonban az, hogy tulajdonátruházás nélkül nem beszélhetünk bizalmi vagyonkezelésről. Másfajta vagyonkezelésről persze igen, hiszen pl. a bróker vagy egy privát bank is mások vagyonát kezeli, anélkül azonban, hogy rájuk az ügyfeleik átruháznák a kezelt vagyonok tulajdonjogát. Az ő esetükben tehát csak színtiszta megbízási (esetleg bizományosi vagy letéti) jogviszony jön létre.

A bvk. szerződés definíciója egyben megadja a bvk. jogviszony lényegi szereplőinek a leltárját is: vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett. Őket a későbbi bejegyzésekben sorravesszük majd, csakúgy mint azokat a szereplőket, akikről a Ptk. ugyan nem szól, de akik nélkül egy-egy nagyobb ívű bvk. ma már el sem képzelhető (pl. protektor).

A következő bejegyzésben (de még az is lehet, hogy kettőben) a bvk. lehetséges motivációiról, társadalmi rendeltetéséről és létjogosultságáról fogok szólni rövid történeti kitekintéssel. Biztosíthatlak, hogy az utóbbit érdekesnek és izgalmasnak fogod találni. Lesz benne szó keresztes lovagokról, Robin Hoodról, VIII. Henrikről és hitbizományról is. El ne mulaszd!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.