Jogi Achilles-sarkok: a gépjármű-nyilvántartás

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2018.10.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Példa Béla felkel, elvégzi reggeli teendőit és a jó gazda gondosságával kiüríti a levelesládáját. Ahol is, talál egy felszólítást két parkolási társaságtól, párat a közterület-felügyelettől és ráadásként egyet-kettőt a Vas Megyei Rendőrkapitányságtól is.

Előfordulhat? Sajnos elő. Mégpedig akkor, ha az eladott gépjárművünket a vevő nem vezetteti át a nyilvántartásban, és még mindig minket találnak meg tulajdonosként. De hogy lehet ez?

Nos, mert ilyen életrevaló a jogszabályi környezet. Ennek megértéséhez nézzük meg előbb, hogy mit jelent egy nyilvántartásban, ha az ún. konstitutív hatályú, vagy ha „csak” deklaratív.

Az első azt jelenti, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés keletkezteti azt a jogot, amit oda bejegyeznek. Ilyen például az ingatlan-nyilvántartás. Amíg nincs bejegyezve a tulajdoni lapra egy vevő, addig nem érezheti magát száz százalékig tulajdonosnak, mert a tulajdonjoga (véglegesen) a bejegyzéssel keletkezik. A második ugyanakkor azt jelenti, hogy a felek közötti ügylet a szerződés megkötésével végbement, a szerződés mindkét fél részéről teljesült, és ezt a tényt a nyilvántartás „csak” deklarálja. Ilyen például a gépjármű-nyilvántartás is. Azaz, a gépjármű adásvételi szerződésének megkötésével a vevő megszerzi a tulajdonjogot külön bejegyzés nélkül is, de nyilvánvaló érdeke, hogy ezt a tényt a bejegyzés tanúsítsa.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény jelenlegi jogszabályi környezetében elvárja mind az eladó, mind a vevő részéről, hogy a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bejelentse. Ám itt jön a nagy átverés: kizárólag a vevő bejelentése alapján vezetik át a tulajdonjogot!

Azaz, bemegy becsületes Béla barátunk az okmányirodába, lepecsételteti az alakilag egyébként hibátlan és aggálytalan adásvételi szerződést, kap is róla papírt, de a hivatal nem vezeti át a tulajdonosváltozást!

Kérdezem én, ennek mi értelme van? Ingatlan esetében akár az eladó, akár a vevő viszi be a földhivatalba az adásvételi szerződést, mindegy, ki a konkrét kérelmező, a földhivatal bármely fél kérelmére átvezeti a tulajdonosváltozást. Ingatlanról beszélünk.

Autónál (stb.) ugyanez nem működik, ott csak a vevő a jó fiú. Ugyanazt a szerződést tartja a kezében szerencsétlen eladónk is, de ő valamiért nem elég hitelt érdemlő kérelmezője az eljárásnak; neki nem hiszünk. Végül is ő egy autót adott el, nem ingatlant. Az csak fontosabb vagyonelem, mint egy lakás, nemde…?

Ennek megfelelően, ha rosszhiszemű Carlos Alberto vevő nem kéri az adatok átvezetését, akkor Példa Béla élete végéig kaphatja a különböző parkolási pótdíjak, gyorshajtási bírságok miatt a felszólító leveleket és élete végéig írhatja ezekre a hatósági megkeresésekre az „elnézést, de én ezt már azóta eladtam” tartalmú leveleket. Idejét, energiáját, költségét rááldozva.

Mi lenne a megoldás? Két dolog: elsősorban az, ha a jogalkotó az „íróasztalnál elkövetett rossz jogszabályalkotás” képzeletbeli szabálysértését korrigálva az eladó általi bejelentést is ugyanolyan szintre emelné, ahol a vevő jelenleg is van, indokolatlanul megkülönböztetve. A másik, akár ezt kiegészítve, hogy tegyük a gépjármű-nyilvántartást is bejegyző hatályúvá. Addig nem szerzi meg senki a gépjármű tulajdonjogát, ameddig nem vezetteti át a regiszterben. Egyből nagyobb lenne a bejegyzési hajlandóság. Bár, ezt szerintem felesleges erőltetni, ha az első feltétel megvalósul.

Egészen elképesztő egyébként, hogy a témában született egy alkotmánybírósági határozat is, ahol is egy álláspontom szerint rendkívül értelmes és okszerű bírói kezdeményezés kérte annak megállapítását, hogy a fent vázoltak – több okból is – alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság minden egyes aspektusból elutasította a bírói kezdeményezést. A legelgondolkodtatóbb pontja az volt az érvelésnek, amikor kifejtette az Alkotmánybíróság, hogy ez a rendszer nem diszkriminatív.

Azzal valahogy nem sikerült kellően, érdemben foglalkoznia a legfelsőbb jogállamisági grémiumnak, hogy közben az eladó milyen eljárásoknak van feleslegesen kitéve.

Maradjunk abban, hogy a legbiztonságosabb jelenleg, ha a gépjármű vevőjével kézen fogva sétálunk be az okmányirodába ügyet intézni. A többit majd meglátjuk; a remény hal meg utoljára…

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.