Gépjárművet vásárolt? Figyeljen oda a vagyonszerzési illetékre!

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Mudri Sándor | 2018.10.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Egy vadonatúj gépkocsi vásárlása jelentős kiadást jelent a vevőnek, ám sokszor bizony egy használt autó vásárlásánál is erősen meg kell húzni a nadrágszíjat. Függetlenül attól, hogy új vagy használt kocsit veszünk, a vételár megfizetésével nem lélegezhetünk még fel, ugyanis a vásárlást követően még egy rakás addicionális kiadásunk fog még biztosan felmerülni.

Ilyen kiadás különösen a gépjármű átírásának díja, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díja, valamint a gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor fizetendő visszterhes vagyonszerzési illeték is, amely tételek megfizetésére jogszabályok köteleznek. Sőt, külföldről behozott gépkocsi esetében a vevőnek még mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájába, ugyanis még regisztrációs adót is fizetnie kell.

A visszterhes vagyonszerzési illetéket még a tulajdonjog átírása előtt meg kell fizetni a területileg illetékes kormányablaknál. Az illetéket a szokásos sárga csekk mellett készpénzzel vagy bankkártyás fizetéssel is teljesíthetjük.

Az illeték kiszámítása az illetékekről szóló törvény rendelkezései alapján történik, alapvetően azonban elmondható, hogy az illeték mértéke két fontos tényezőtől függ: a gépjármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítményétől (kilowattban kifejezve) és életkorától.

Annak érdekében, hogy a gépjárművek megszerzése után fizetendő illeték jobban igazodjon a gépjármű értékéhez, a hatályos jogszabály alapján már nem a hajtómotor hengerűrtartalmának megkezdett cm³-e, hanem a hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű gyártási évétől számított életkorához igazodó differenciálásban.

Fontos, hogy gépjárműszerzés esetén a gépjármű korának meghatározásakor kizárólag a gyártás évére kell figyelemmel lenni, a gyártási hónap nem releváns az illetékkötelezettség szempontjából.

Ritkán, de előfordul, hogy a hatósági nyilvántartásban a teljesítmény csak lóerőben van feltüntetve. Nem kell azonban kétségbe esnünk, ebben az esetben is meg tudjuk fizetni az illetéket, oly módon, hogy a lovakat elosztjuk 1,36-al, és az így kapott értéket egész számra kerekítjük, és ezzel az adattal kiszámoljuk az illetéket.

Még ritkább esetben a hatósági nyilvántartás semmilyen adatot nem tartalmaz a teljesítményre vonatkozóan. Ebben az esetben az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítményének közlése végett. A kapott adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

Íme a jelen cikk írásakor hatályban lévő differenciálás, amely alapján könnyedén ki lehet számítani, hogy pontosan mekkora összegű illetéket kell fizetnünk a megvásárolt gépjármű után:

 

Jármű	A jármű gyártási évétől számított kora
hajtómotorjának teljesítménye (kW)	0–3 év	4–8 év	8 év felett
0–40	550 Ft/kW	450 Ft/kW	300 Ft/kW
41–80	650 Ft/kW	550 Ft/kW	450 Ft/kW
81–120	750 Ft/kW	650 Ft/kW	550 Ft/kW
120 felett	850 Ft/kW	750 Ft/kW	650 Ft/kW

 

Leegyszerűsítve a képletet, elmondható, hogy minél fiatalabb a jármű és/vagy minél nagyobb a teljesítménye, annál több visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.