Vezetékjogi kisokos III.

Szerző(k): Dr. Puskás Attila , Dr. Gaál Barnabás | 2018.11.29 | Ingatlan

Korábbi két cikkünkben részletesen kifejtettük a vezetékjog fogalmát, valamint betekintést nyújtottunk a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos eljárásba, illetve a vezetékjog bejegyzése nyomán felmerülő kisajátítási és kártalanítási igények érvényesítésébe.

Cikksorozatunk záró bejegyzésében a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos bírói gyakorlatot mutatjuk be, mégpedig a tekintetben, hogy melyek azok a lényeges körülmények, amelyek vizsgálatának hiánya miatt, illetve melyek az építési hatóság azon tényfeltárási kötelezettségei, amelyek teljesítésének elmulasztására figyelemmel indokolt a vezetékjog bejegyzését engedélyező hatósági határozat hatályon kívül helyezése, mentesülve ezzel a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos tulajdonosi jogok korlátozása alól.

A bíróság konkrét esetben kimondta, hogy a nyomvonal kijelölése során előírás, hogy az a körülményeket figyelembe véve, lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet és egyéb, nem köztulajdonban lévő ingatlant. A vezetékjog engedélyezésének továbbá az is feltétele, hogy a vezeték az ingatlan használatát lényegesen ne akadályozza.

Ezekből a rendelkezésekből a bírói gyakorlat arra a következtetésre jutott, hogy a hatóság köteles hivatalból bizonyítást lefolytatni arra vonatkozóan, hogy a vezeték közterületi nyomvonalon megvalósítható-e, szükséges-e a magántulajdonban lévő ingatlanok használatának akadályozása, illetve hogy a magántulajdont érintő nyomvonal esetén milyen mértékű akadályozás merül fel, és az lényeges akadályozást valósít-e meg a magántulajdonban lévő ingatlanokat érintően.

A bíróság megállapította, hogy amennyiben sem az elsőfokú, sem a másodfokú hatóság határozata nem tartalmaz a közcélú hálózat szükséges fejlesztése és a magántulajdonban lévő ingatlan használatának indokoltságára vonatkozó rendelkezést, akkor az eljárt hatóságok a fenti tényállás-tisztázási kötelezettségüknek nem tettek eleget, és ezen feltételek vizsgálatának elmaradása olyan súlyos eljárási szabálysértés, amely bírósági eljárásban nem pótolható.

A fenti bírói gyakorlatot figyelembe véve tehát vezetékjog bejegyzése esetén helytálló arra hivatkozni, hogy a hálózatfejlesztés, valamint a nem köztulajdonban lévő ingatlan használatának indokolására vonatkozó kötelezettséget úgy kell értelmezni, hogy annak címzettje nem kizárólag a tervező és a kérelmező, hanem az engedélyező hatóság is.

Annak ellenére, hogy a normaszövegben a hatóság nincs kifejezetten nevesítve, nem esik ki a vizsgálatra kötelezettek köréből, ugyanis csak az építésügyi hatóság van olyan pozícióban, hogy dönthet a tulajdonjog korlátozásához szükséges törvényi feltételek fennállásáról.

Az engedélyezési eljárással kapcsolatban a vonatkozó jogszabály a hatóság számára is vizsgálati kötelezettséget ír elő a tekintetben, hogy közcélú hálózat elhelyezése az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza-e. Ennek keretében pedig vizsgálnia kell azt is, hogy a nyomvonal kijelölése és megtervezése során lehetséges-e a köztulajdonban álló ingatlanon a nyomvonal megvalósítása és így a magántulajdonban álló ingatlanok megkímélése.

Jól látható tehát, hogy a hatóságnak vezetékjog-engedélyezési eljárás során nemcsak vizsgálati, de indokolási kötelezettsége is van, amelynek keretében vizsgálnia kell, hogy a vezeték az ingatlan használatát lényegesen akadályozza-e, illetve hogy a nyomvonal az ingatlan érintése nélkül is elvezethető-e, arra figyelemmel, hogy elsődlegesen közterületen kell a vezetéknek haladnia. A fenti vizsgálat hiányában súlyos jogszabálysértésre való hivatkozással a hatóság engedélyét hatályon kívül kell helyezni.

Amennyiben vezetékjoggal kapcsolatos kérdése van, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.