Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2018.12.13 | Ingatlan
A földhivatalok főszabály szerint abban az esetben jegyzik be a jogosult tulajdonjogát, amennyiben az a tulajdonjog-bejegyzésre irányuló kérelme mellett csatolja a tulajdonos bejegyzést engedő nyilatkozatát is.
Ezen gyakorlat nyilvánvalóan az Inytv. 29. §-ának rendelkezésein alapult, amely – egyebek mellett – előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is.
Az ingatlanügyi hatóságok ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet jellemzően elutasították, és arra hívták fel a kérelmezőt, hogy a tulajdonjogának bejegyzése érdekében indítson polgári peres eljárást – amennyiben a tulajdonos tulajdonjogbejegyzési engedélyét egyébként beszerezni nem tudja.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Ez a gyakorlat súlyosan sértette azon jogosultak érdekeit, akik jellemzően nem szerződéses úton szerezték, illetve szerzik meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem a jogszabály erejénél fogva minősülnek tulajdonosnak.
Tapasztalataink szerint a földhivatali gyakorlat az utóbbi időben változni látszik, és az ingatlanügyi hatóságok olyan döntéseket hoznak, amelyek alapján a jogosult – önmagában – a megfelelő jogszabályra történő hivatkozással kérheti a tulajdonjoga bejegyzését – természetesen, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak.
A Ptk. 5:37. §-a szerint ugyanis, amennyiben az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.
Ha a jogosult jogszabály alapján szerzi meg az adott ingatlan tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog törvény erejénél fogva (ex lege) keletkező jog, amelynek bejegyzéséhez okirat nem szükséges; ilyenkor a tulajdonszerzést nem az Inytv. 29. §-a szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okirat, hanem a törvény konkrét rendelkezése igazolja.
Ilyen esetben tehát a földhivatalnak nem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok meglétét, illetve az okirati kellékek megfelelőségét kell vizsgálnia, hanem azt, hogy a bejegyezni kért jog keletkezésének az adott törvényi rendelkezésben meghatározott feltételei fennállnak-e vagy sem.
Vagyis abban az esetben, amennyiben a jogosult az ingatlan-nyilvántartáson kívül, azonban jogszabályi rendelkezések alapján szerezte meg a tulajdonjogot, nem szükséges pert indítani a bíróság előtt a tulajdonjogának megállapítása érdekében, hanem a Ptk. fent hivatkozott rendelkezése alapján – a megfelelő jogszabályi hivatkozással – közvetlenül kérheti az ingatlanügyi hatóságot, hogy a tulajdonjogát jegyezze be.
Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.